Vétkezz! /BTS- HOSEOK FF/

26.

- De én elmondtam ezt már neked, ha jól emlékszem -Mondta Hoseok, mire vettem egy mély levegőt. - Tudod, milyen vagyok.

- Tudom - Bólintottam. - Vagyis nem nagyon, hiszen nem ismerlek. De amit mutattál magadból az kétségtelenül kiismerhető.

- Kiismerhető - Mondta utánam a szót.

Megforgattam a szemem és megvontam a vállam egy kicsit, ahogy gondolkodtam, mit is mondhatnék, de ezen a ponton már mindegy volt. 

- Kedves vagy - Mondtam. - Átlagos jelző, de rág kifejezetten érvényes. Bármi is történik, mindig mosolyogva fogadod és akárhogy álljon hozzád egy ember, te akkor is kedves vagy vele. Mindig kerülöd a konfliktust, inkább nem szólsz vagy meghunyászkodsz, csak ne legyen vita. Szereted az egyszerűséget és a rend híve vagy. Szereted, ha minden előre meg van tervezve, ha minden simán megy. Adakozó típus vagy, csak boldoggá tedd az embereket és ilyesvalakit keresel magad mellé is. Aki a biztonságot nyújtja neked, aki határozott pont az életedben, elvégzi a házi munkát és tervezi a családot veled. Mindig örül neked, a sikereidnek és támogat, ha törik, ha szakad. Akit csak te érdekelsz és kiváló példa lesz a gyerekeidnek, akik egy harmonikus, de unalmas családban nőhetnek fel.

Hoseok csendben volt egy ideig, mire elmosolyodtam és félre biccentettem a fejem, ahogy átnéztem rá a sofőr ülésre. Kényelmetlenül átsiklott a nyelve az ajkain és ujjai ráfogtak a kormányra még egyszer, erősebben. 

- Ezzel szemben te kicsapongó életet élsz - Felelt, váratlanul visszavágva az elemzésemre. - Kiszámíthatatlan vagy, nem ijedsz meg egy kis feszültségtől vagy szócsatától sem. Sokszor az ösztöneidre hallgatsz az eszed helyett és egyáltalán nem vagy egy kis ramazuri ellenére. Velem ellentétben nem a biztosat keresed, hanem csak egy átmeneti, kellemes éjszakai kalandot, nem törődve a következményekkel és a mély érzésekkel. Nem érdekel a jövőd és nem építed a biztos pontodat, a családodat és egy közös életet. Téged nem érdekelne, ha a gyerekeid előbb tudnának pasizni vagy káromkodni, mint legózni és valószínűleg nem az az első szempont, hogy másokat boldoggá tegyél.

Most rajtam volt a sor, hogy elképedve nyeljek egyet a szókimondó, részletes leíráson, amit rólam alakított ki. Lenéztem az ölemben összekulcsolt kezeimre, aztán ki az ablakon, hogy kapjak egy kis ízelítőt a kinti világból, ami egy pillanatra megszűnt létezni körülöttem.

- Ne haragudj, ha.. - Visszafogott hanggal kezdett el elnézést kérni, de félbe szakítottam.

- Igazad van! - Mosolyogtam rá. - Kétség kívül.

- Nem akartam nyers lenni - Felelt még egyszer. 

- Pedig egész jól áll - Nevettem fel halkan. - Komolyan, nincs baj, igazad van. Teljes mértékben. - Mély levegőt vettem és kicsit csücsörítettem, mielőtt rátértem volna a következő mondatomra, ami megint elindíthatott volna egy bombát, robbanásra készen. - Épp ezért szerettelek volna megismerni jobban - Mondtam, jóval halkabban. - Igyekszem jobban koncentrálni magamra és a jövőképemre.

- És segítséget szeretnél - Tette össze a képet.

- Olyasmi - Motyogtam. - Egyszer-egyszer eljárok bulizni, de már azt sem gyakran. Jó ideje nem volt senkim és igyekszem tartani magam ehhez. De nem vagyok biztos benne, hogy alkalmas vagyok a kötöttséghez - Nevettem fel halkan.

- Mindenki alkalmas rá, ha megtalálja azt a vizes poharat, ami eloltja a gyakran égő kanócot - Vont vállat.

- Költői - Mosolyogtam rá. 

- És miért rám gondoltál? - Kérdezte és hangja jól hallhatóan tele volt rekedt nyugtalansággal és zavartsággal. - Úgy értem, rengeteg olyan férfit találhatnál, akik bele mennének ebbe.

- Pont ezért - Bólintottam. - Meg miattad is.

- Miattam? - Kérdezett vissza. - Mi hasznom nekem ebből?

- Ugyan, ne mondd, hogy nem fordult még meg a fejedben egy vad szex vagy egy meggondolatlan kiruccanás valahová! - Forgattam meg a férfira a szemeimet. 

Hoseok félre biccentette a fejét egy másodpercre és összeszorította a fogait, amitől kiélesedett az állkapcsa. Elmosolyodtam és tudtam, hogy igazam van.

-  Kölcsönösen tanítunk és tanulunk - Vontam vállat. - Én megtaníthatlak egy kicsit elengedni magad és lazábban látni a világot.

- Én pedig megtanítalak, hogy szedd össze magad és viselkedj - Egészítette ki a mondandómat.

- Valahogy így - Biccentettem.

- Nem szeretnék érdekkapcsolatot fent tartani - Közölte és megköszörülte a torkát. 

- Nem is kérem - Mosolyogtam. - Akármikor kiszállhatsz, ha úgy érzed sok neked vagy tényleg képtelen vagy rá!

- Ki mondta hogy bele mennék egyáltalán? - Nézett rám egy pillanatra. - Ebben rengeteg kérdés lakozik még és rejtett buktatók.

- Ez nem egy jogi vita, Hoseok - Vontam fel a szemöldököm.

- De felvet némi kérdést.

- Oké - Sóhajtottam. 

- Beszélünk még róla, jó? - Mosolyodott el.

Meglepetten fordultam felé és egy széles mosoly terült el az arcomon. Bólintottam egyet és megigazítottam a táskát az ölemben.

- Köszönöm, hogy nem dobtál ki emiatt út közben! - Mosolyogtam továbbra is.

- Ha már korábban a hatásod alá kerültem volna és tanultam volna tőled, talán megtettem volna.