Vétkezz! /BTS- HOSEOK FF/

55.

A rész meglehet, hogy kicsit nagyon elveszi a fiatalságod, ha nem vagy még 18+! Ha nem tetszik az ilyesfajta iromány, nyugodtan hagyd ki, a cselekmény szempontjából nem lesz benne fontos mozzanat (kivéve, hogy szexelnek egy oltárit kedves főszereplőink). Engedd el a füled mellett, tudom, hogy úgyis elolvassátok, kortól függetlenül, SZÜLŐK VISSZAJELZÉSEIÉRT, A TÖMEGKÖZLEKEDÉSEN VALÓ SIKONGATÁSÉRT, SULIBAN TÖRTÉNŐ AFFÉROKÉT A RÉSZ MIATT NEM VÁLLALOK FELELŐSSÉGET, YOU NAUGHTY BISHEZ! Szeretlek titeket 

Mély lélegzettel ereszkedtem lejjebb, hogy végre magamban tudhassam Hoseok-ot. Szerettem volna felül lenni, hogy megmutathassam neki, hogy nem csak egy egyszerű póz létezik, ahol a nő egy használhatatlan rongybabát játszik vagy állólámpának lehetne titulálni. Hiába tartottam aranyosnak a próbálkozását, hogy megmutassa nekem, hogy szerelemből lassan, érzelmesen is lehet szexelni, hiába volt oltári ötlet, hogy csak élvezzem, most főleg rá akartam terelni a hangsúlyt.
A  fejemet hátra vetettem és eltátottam a számat, hogy ne fogjam vissza a nyögéssel vegyített sóhajomat, ahogy mozogni kezdtem. Hoseok a két kezével ráfogott a derekamra és egy idő után segített tartani engem vagy elősegítette a mozgásomat, ha érezte, hogy veszítek a ritmusból. Habár nem hallottam önfeledten a hangját és néha lenézve láttam rajta, hogy lehunyt szemmel élvezi a dolgot, igyekezett kerülni a szemkontaktust, hiszen valószínűleg zavarban volt attól, hogy látnám őt. 
Grimaszoltam, amikor kicsit oldalra döntöttem a csípőm és másik szöget találtam a mozgásom közben. Felszisszentem és önkénytelenül is gyorsabban kezdtem mozogni. Megtámaszkodtam Hoseok mellkasán és gondolkodás nélkül tartottam a tempót. Ujjaimmal néha bele-belemartam a mellizmaiba és éreztem, hogy ilyenkor mindig jobban megfeszült alattam a férfi egész teste. Tartotta a súlyomat, élvezkedett, a nehéz levegővételeit még a mellkasára támaszkodó tömegem is gátolta. Elképesztően festett alattam, gyöngyöző homlokkal, csapzott tincsekkel. Annyira emberi volt így, nem az a tökéletes mosolyú, ránc nélkülire vasalt inggel rendelkező, vászonnadrágos főnök, aki mindig mindenben a legjobbat teljesítette. Hazudnék, ha azt mondanám, soha nem telt nehezen a munkaidő azért, mert az elegáns nadrágjában kerekedő fenekét bámultam vagy azon fantáziáltam, hogy milyen hatással lenne rá, ha megérinteném őt. Az a nadrág nem nyomja le az izgalmát és nem rejti véka alá a benne lévő ördögöt.

- Agma - Sóhajtotta a nevemet és kénytelen voltam lehunyni a szemem a kéjes hangra.

Elmosolyodtam és megrántottam a szemöldököm, amikor felnézett rám, jelezve, hogy figyelek. Hoseok arcélei kiélesedtek, ahogy összeszorította a fogait, aztán visszahunyta a szemét és a párnába fúrta a fejét. 

- Állj meg, kérlek! - Motyogta nehézkesen. - Nem akarok még elmenni!

Halkan felkuncogtam és leálltam a mozgással, de nem emelkedtem fel róla, hogy ténylegesen szabadon hagyjam. 

- Szállj le, légy szíves! - Mosolyodott el kínkeservesen, aztán halkan felkuncogott.

- Nem fogsz elmenni, ne aggódj! - Mondtam neki és lehajoltam, hogy adhassak neki egy csókot. - Csak jó érzés.

- Mindjárt felrobbanok - Mormogta az ajkaimra. - Ne haragudj! Hónapok óta nem szeretkeztem.

- Negyed óra így is szép - Néztem oldalra az éjjeliszekrényére állított digitális órára. - Ügyes - Néztem vissza rá és megcsókoltam.

- Gyerünk! - Csapta meg a fenekemet játékosan,jelezve, hogy tényleg emeljem meg magamat és hagyjam őt.

Nevetve mellé gurultam és néztem, ahogy szenvedve pislogott párat, aztán lenézett és ellenőrizte, hogy az óvszer megfelelően a helyén maradt e. Ujjaival kicsit visszagörgette magára a lecsúszott millimétereket, aztán felém fordult. 

- Segíts, mikor jó! - Suttogta a nyakamba és belebújt, közben pedig ujjait letolta a hasamon, amíg el nem érte a lábam közét.

Nem fogtam vissza magam, azonnal kiadós hangot adtam neki, ahogy kellemes pontot talált el. Lassú, könnyed mozgással kényeztetett, közben apró puszikkal hintette be a nyakamat, amiben elbújt, hogy elrejtse a félénkségét. 
Ahogy egy kicsit elmozdultak az ujjai, lenyúltam és oda tettem a kezét, ahol a legjobban esett az érintése. Hoseok engedelmesen követte a néma utasításaimat és okozott nekem kellemes pillanatokat. 

- Szólj, ha közel vagy! - Lehelte a bőrömre és kibújt a nyakamból, hogy lenézhessen rám. 

Tűrtem és élvezkedtem, szinte fizikai nehézségnek éreztem azt is, hogy nyitva tartsam a szemeimet. A lélegzetvételem egyenletlen volt és sekélyes, azon csodálkoztam, hogy nem ájultam még el. 

- Hoseok - Leheltem a nevét figyelmeztetőleg, ahogy kérte.

Ő abba is hagyta, azonnal elhúzta a kezét rólam, ami elégedetlen mormogást váltott ki belőlem és a fanyar arckifejezést, de készen álltam. Hoseok feltérdelt és fölém támaszkodva a térdével kicsit széjjelebb tolta az enyémeket, hogy kényelmes legyen neki. Rám mosolygott és a bejárathoz igazította magát. Miközben lehajolt, hogy megcsókoljon, lassan belém tolta magát. Az előbbi kényeztetés után éreztem, hogy nem kell sok és a hullámok át fognak lendíteni a kéjes szakadékon. Mélyen, lassan és ritmusosan mozgott, saját magát is kényeztetve, tovább víve az általam elért jóérzését. 
Együtt nyögtünk és lihegtünk. Kielégítő volt már a tudat is, hogy ott volt és dolgozott az örömeinkért. 
Egy erősebb lökés után megremegtem és a körmeimet tudattalanul végighúztam a lapockáján. Akkor már tudtam, hogy végem van és ezt egy kicsit sem morálisnak mondható, visszafogottnak nem titulálható sikollyal Hoseok tudtára is adtam. Miután rajtam végigsöpört a kéj hatalmas, robbanásszerű hulláma, Hoseok is leejtette a fejét a vállamra és már csak apró, utólagos csípőlökésekkel rántotta le magát s mellém a szakadékba.