Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Szívtolvaj - Raphael x Olvasó [53]

Fandom: Shadowhunters

Karakter: Raphael Santiago

Szituáció: a vakációd Raphaelnél véget ért, amikor Alec visszatér, hogy elhozzod téged. Ám a szíved már a vámpíré

Szavak száma: 1600

Kérte: Nnikolett

A hátad a hideg falnak nyomtad, a Dumort Hotel poros falának. Előle rejtőztél. A szíved a torkodban dobogott. Hegyezted a füled, de nem hallottál lépteket. A véred pezsgett, remélted nem talál meg. Egy tiltott folyosón húztad meg magad. Egy kicsit vártad is, hogy megérkezzen és megcsókoljon, mintha elvenné a jutalmát. Behunytad a szemed, ám a következő pillanatban már valakit éreztél a hátad mögött. Megmozdultál, hogy elfuss, de erős férfi karok öleltek át.

- Név, egész végig tudtam, hogy ott vagy - suttogta a füledbe, majd az ajkai lefutottak a nyakadon.

Elmosolyodtál. Ez volt a kis játékotok. Te elbújsz, ő pedig megtalál. Mindig megtalál. Érezted a derekadon Raphael karjait, az arca bőre hideg volt és beleborzongtál az érzésbe. Az arca a nyakad dörzsölte. Hónapok óta élsz (vagyis bújdokolsz és még mindig teljesen bezsongsz, ha a közeledben van. Egy csókba akartad húzni, de a vámpír visszahúzódott. Te csak felvontad a szemöldököd, de megfordultál és előre húzódtál, hogy megcsókold. Néha bolondozik és kéreti magát, azt hitted most ilyen játékba csalogat.

Raphael félrehúzódott, hideg ujjak keretezték az arcod. Óvatos és gyengéd mozdulatokkal cirógatta a bőröd. Kinyitottad a szemed, hogy rákacagj. De a mosolyod gyorsan lefagyott. A kedvenc vámpírod szomorúan nézett rád, láttad, hogy a szemei fájdalmasan csillogtak. Mielőtt megkérdezhetted volna, mi nyomasztja a férfi megszólalt.

- Csomagolj, jön ma a pasid - mondta komoly hangon.

Azt hitted csak bolondozik veled. A kezed a vállára tetted és átölelted. Rácsimpaszkodtál, mint egy makacs kisgyerek. Lebiggyesztetted az ajkad, a hasába akartál csípni, játékosan. Mások teljesen meglepetten néztek volna rád, el sem hitték volna, hogy a vámpírok kemény kezű vezetőjének van egy gyenge oldala is. Raphael szomorúan nézett rád. Te voltál a gyengesége és életében először ez nem zavarta. Évekig mindenkit elnyomott magától, de te valahogyan áttörted a falait.  

- Hiszen te vagy a pasim - kacagtál rá, közelebb húzódtál hozzá és megcsókoltad az arcát.

Alig tudott ellenkezni a csókjaid ellen. Megzabolázta magát és a kezét a válladra tette és elnyomott magától. Ráncolta a szemöldökét, kicsit bosszankodva, Raphael megrázta a fejét. A sötét pupillái rád fixálódtak, határozottan ellenállt már neked.

- Bejelentés érkezett - szűrte ki a fogai között a szavakat - Alec Lightwood jön ide, hogy elvigye a barátnőjét. 

Az ajkaid szétnyíltak a meglepettségtől. Tudtad, hogy az idő telik és az óra ketyeg, de minden nap azt mondtad maganak: nem ma. Ma még nem kell elmennem. Húzni akartad az időt, hogy még pár percet tölt a sötét Paradicsomban Vele. Raphaellel. Olyan volt ez, mint egy álom, amiből semmiképpen sem akartál felébredni. Tudtad, hogy a kapcsolatod tiltott volt és Alec úton volt feléd, de fájdalmas volt leesni a mennyországból és belecsöppenni a valóságba. Kiszerettél az addigi barátodból, és beleszerettél az ellenségébe.