Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Első osztályú műsor- Jace x Olvasó - [19]- pitypangolva

Fandom: Shadowhunters
Karakterek: Jace (akármilyen vezetéknevet akarsz neki)
Szituáció: Jace és az olvasó edzenek, ám te nehézségekbe ütközöl a szaltó során, amit a fiú roppant viccesnek talál. Ezért sajátos módon békültök ki.
Szavak száma: 1800
Kérte: @pitypangolva

Tétován álltál a matrac szélén és nem tudtad összeszedni az elegendő motivációd, hogy megismételd a tornagyakorlatot. Eleged volt a sikertelenségből. Eddig mindig sikeresen vetted a próbákat, úgy tűnt nem is annyira rögös az út az árnyvadásszá váláshoz. Persze, Alec és Jace sokat segített, habár per pillanat annyira nem örültél hogy a Lightwood fiú feladta neked a leckét a szaltóval.

Ez megint nem sikerült. A hátadra estél és püffögtél. Nem, nem, nem akartad ezt folytatni. Már fájt a kezed és hátad az esésektől, minden sikertelen szaltó kipréselte a levegőt a tüdődből. Kifújtad magad, de még sem volt erőd felállni, sem kedved. Matracmelegítő akartál már lenni árnyvadász helyett, mert azoknak nem kell megtanulniuk szaltózni. Csak ott feküdtél és egyszer csak a látókörödbe kúszott Jace, aki nézett le rád, kérdő tekintettel:

- Kell egy segítő kéz?

Megráztad a fejed és Alec-hez hasonló morcossággal néztél rá. Viccesnek találta a kínlódásod, ami rosszul esett, még ha Alec gúnyolódna fel sem vennéd, de azt hitted a szőke árnyvadász nem volt elutasító vagy bántó, habár arra gyorsan rájöttél, Jace azért komplikált nephilim. Ha ő piszkálódva jött, te sem voltál rest. Húztad a szád és félrenyomtad a fiú kinyújtott kezét.

- Boldogulok. - morogtad vehemensen.

Odébb csusszantál és láttad, hogy Jace viszont nem mozdult, nézte ahogyan botorkálsz a matracon. Először nem értetted miért nem veszi le a szemét rólad, aztán rájöttél, hogy a pólód alja felcsúszott és a hasad fele kikandikált. Elvörösödtél, mert tudtad, hogy mik járhatnak a fejében, elvégre a másik nem. Stírolt volna még egy ideig, ha nem húzod le a pólód és nézel rá dacosan. Nem mintha te nem nézted már párszor elmélyülten az izmait... De ez persze nem ugyanaz, Jace direkt vesz ujjatlan felsőket és szinte henceg az izmaival, míg neked ez véletlen baleset volt. Köhögtél egyet és csettintettél, hogy másra tereld a figyelmét.

- Te mit csinálsz itt? - vontad kérdőre.

Jace hátrább húzott és hagyott neked helyet, hogy feltápászkodj. Egymás mellett álltatok és te nem akartál újra próbálkozni míg itt van. Még mindig nem tudtál a szemébe nézni, az arcod még vörös volt. Talán nem kellett volna többet gondolni abba a tekintetbe, mint ami valójában. Úgy tartottad Jace semmit sem érez irántad többet, mint egy barát. A szeme nevetett rád, amikor válaszolt:

- Nézem, ahogyan elboldogulsz.

Kezdted megérteni Alec miért választotta a fanyart védekezésképpen, nos, Jace is felvágott nyelvű. Nem válaszoltál erre, csak húztad a szád és minden motivációt elvesztettél arra, hogy egy lépést tegyél, hogy tovább kínlódj ezzel a szaltóval. Már elpróbáltad sikertelenül Alec-el is, ő már látott téged elbukni hamarabb, mint a szőke árnyvadász. Először azt hitted, hogy talán kell egy testalkat hozzá és csak egy bizonyossal működik, de amikor azt láttad, hogy Alec, aki nálad szinte kétszerakkora, hibátlanul megcsinálja, kicsit elszégyellted magad. Mérges lettél a gyakorlatra. A gondolataidból újra Jace rántott ki: