Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Édesség - L x Olvasó - [34]

Fandom: Death Note

Karakter: L

Szituáció: L új társat kap maga mellé és ez legkevésbé sem fekszik neki.

Kérte: az én kicsi lelkem

Szavak száma: 3100

Spoiler mentes rész. Újraéltem a gyermekkorom és rájöttem, hogy L-t miért is szerettem annyira. He's a weirdo.

- A kapitányság kihelyezett melléd. - szólaltál meg lelkesen - Nagyon örülök, hogy megismerhetem végre, L.

Magabiztos léptekkel léptél be a terembe, ahol félhomály uralkodott. Az egyetlen fényforrás csupán a falra szerelt pár képernyő, amiken rendőrség kameráitól kivetített felvételeket nézte. Te egy futó pillantást vetettél a monokróm képekre, a félvetelek összeúsztak a szemed előtt. Sosem voltál hozzászokva a képernyők bámulásához, a te feladataid eddig a rendőrségnél praktikusabbak voltak ennél. De nemrégiben egy jól zárult eseted fellendítette a karriered és azon találtad magad, hogy nem más mellé helyeztek ki, mint a világ legjobb detektíve mellé: L. A Kira ügy megrengette a népet és több, mint büszke voltál magadra, hogy a japán rendőrségnek szüksége volt a szolgálataidra. Csak, hogy éppen itt volt a bökkenő, a rendőrségnek volt csak szüksége: L-nek nem.

Nem reagált néhány másodpercig a szavaidra. Háttal ült neked a székben, nem láttad lecsüngeni a lábait, így biztosra vetted, hogy görnyedve ül.  A szavaid csend követte, azon gondolkodtál talán megismétled. Mielőtt viszont a székhez indultál volna, L megtisztelt válasszal:

- Én vagyok a kapitányság. - jelentette ki ridegen -  És nincs szükségem társra.

Először hallottad a hangját modulátor nélkül, és magad is elkerekedett szemekkel bámultál előre. Álmodban sem gondoltad volna, hogy ilyen fiatal valójában. Kellemes hangja volt, még akkor is, ha nem jöttek ki kedves szavak a szájából. Miután gyorsan túlléptél a kezdeti meglepettségen, már szinte forrt is a véred a látszólagos napképűségétől. Yagami parancsnokra néztél, kérdően. Ő csak megvonta a vállát, maga sem számított ilyen válaszra ezek szerint. Nem számítottál ilyen fogadtatásra, hogy a híres L ennyire nem csapatjátékos. Keresztbe fogtad a vállad és az elszántságod nem lankadt. Megkerülted a széket és elé álltál, hogy csak a sziluetteden keresztül legyen rálátása a felvételekre.

- Ha tetszik, ha nem, én létezem és mivel együtt kell velem dolgozz.

A fiú csak felemelte rád a tekintetét és végignézett rajtad unottan. A makacsságod általában váltott ki reakciót az emberekből.

A szemetek találkozott és te egy pillanatra elvesztél a mély örvényben, a tág pupilláiban és átható tekintetében. Közel álltatok látszólag korban, te is egy fiatal zseni voltál, a legfiatalabb a kriminalisztikán.  És éppen ezért tudtad ennyire jól kiszámolni a jellemét: úgy érzi jogosult arra, hogy parancsoljon. Jól ítélted meg, egy fiatal férfi, szinte csak egy fiú, akihez nem illett ennyi autoritás. Ez csak még jobban feltüzelte az elhatározottságod, hogy te csak azért is a Kira ügyet veszed a nyakadba. És semmilyen fiú, vagy férfi, vagy halálisten ennek útjába  nem állhat. Akkor döbbentél rá, hogy ha itt akarsz maradni először meg kell küzdened L legendás makacsságával is.