Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Kvidics királynő - George x Olvasó [42]

Fandom: Harry Potter

Karakter: George Weasley

Szituáció: a bátyád, Lee Jordan a Weasley ikrek szobatársa, így évek alatt közelebb kerültél hozzájuk

Szavak száma: 3000

Kérte: Sophean

Nagyon szerettem megírni ezt a oneshotot, remélem ti is élvezitek majd olvasni is.

Egy ikerpár megesik egy évfolyamon a Roxfortban. De ők nem akármilyen ikerpár voltak.

Első évesen bizonytalanul léptél fel a vonatra. Izgatott voltál, hiszen most meg fog változni az életed. Szerencsésnek tartottad magad, hogy az egy évvel idősebb bátyád ott volt neked. Mindig könnyebben barátkozott, így ismeretségekből nem szenvedett hiányt. Közel álltatok egymáshoz, minden bajban együtt. Vásott gyerekek voltatok, az egyszer szent. Az egyik szülőd auror volt, a másik orvos. Anyud a Mágiaügyi Hivatalban dolgozott, elég ritkán láttad. Az édesapád mugli sebész, szintén időt követelő szakma. A gyermekkkorotokat hol a család varázsló részénél, hol a mugli részénél töltöttétek.  

Griffendél házba kerültél, a bátyádhoz, Lee Jordanhoz hasonlóan. Adott volt minden lehetőség, hogy megismerd őket. Ragyogó szemű eperszőke hajú fiúk voltak. Mókamesterek, szerették megtéveszteni az embert, akik nem tudták őket megkülönböztetni. Magad sem tudtad, főleg, hogy sokáig nem is beszéltél velük. Kicsit félénk voltál, nagyon rákoncentráltál a tanulásra, úgy érezted nagy elvárásokkal rendelkeznek a szüleid.

Hiába Lee támogatása, az órákra viszont egyedül kellett menned, elvégre Lee második éves volt. Átváltozástanra siettél, szinte késve értél be az órára. Mindenki körbeállta McGalagony professzort, hogy odafigyeljen a varázslatára. Egy fiú pöccintette meg a vállad, mikor hátra fordultál az egyik vörös hajúval néztél szembe.

- Szia, George vagyok. - mutatkozott be az egyik Weasley iker.  - Még nem mutatkoztam be neked.

Megszeppenve mutatkoztál te is be. A fiú ajkán pimasz mosoly ült, ragyogó szemekkel nézett rád. Elpirultál a hirtelen intenzív szemkontaktustól. Olyan izgágának tűnt, tudtad, hogy tuti elvonná a figyelmed az McGalagony professzor magyarázatáról. Visszafordultál, hogy ne maradj le az óráról. Néhány perc telt el és valaki újra megkopogtatta a vállad.

- Szia, George vagyok. Örülök, hogy megismerhetlek.

- Már megint?

Ennek a fiúnak is kedves mosolya volt, akárcsak az előzőnek. Azt hitted, hogy ugyanaz a fiú mutatkozott be neked. A bolondját járatja veled? Felvontad a szemöldököd, kérdőn nézve rá.A fiú először rád pislogott, majd a homlokához kapott.

- Ööö azt hiszem, hogy Fred helyettem mutatkozott be. - nevette el magát - George vagyok,  most már tényleg.

Zavarban voltál, aranyosan nevetett. A kezét neked nyújtotta, meleg keze volt, biztosan az izgágasága miatt. Rád mosolygott, elviccelte a dolgot, ekkor jöttél rá, hogy igazi bajkeverőkkel lett dolgod. Azután, sosem tévesztetted őket össze. Különbségeket véltél felfedezni bennük, hogy George ajka máshogy vigyorog, vagy a bal szemöldöke húzódik fel jobban.