Esélyek - Gavin x Olvasó - [27]

738 19 9
                                    

Fandom: Detroit Become Human (újra)

Karakter: Gavin Reed

Szituáció: egy AX400 típusú Android és szerves része a felkelésnek. Egy rajtaütésen megküzdötök egymással, ami kihat a háború kimenetelére.

Kérte: ...

Szavak száma: 3800

Megjegyzés: út közben rájöttem, hogy ebből egy remek smutficet is lehetett volna írni, de nem az lett.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

A hajpántot megigazítottad és fejeden, hogy eltakarja a led-ed. Így már megszólalásig hasonlítottál egy emberre. A ruhád koszos volt és szakadt, ez is az álca része volt. A külsőd elhanyagolt volt, a sebeid karban tartottad, de a többivel nem törődtél. Az arcodon helyenként sárfoltok ékeskedtek. A földre vetetted magad és a felvetted a lehető legkétségbeesettebb arcot.

- Ne lőj, veletek vagyok. - emelted fel a kezed védekezően - Itt tartanak túszként.

A katona felhúzta a maszkját és te szemben találtad magad egy kék szemű, zord tekintetű férfival. A homlokán izzadtságcseppek tapasztották a hajszálait, az arca fényes volt, a sisak alatt felfőtt a feje. Ráncolta a szemöldökét és nem engedte le a fegyverét, egy pillanatra sem remegett meg a keze. Erős markú ember, ezek szerint. Farkas szemet néztetek, álltad a kereső tekintetét. Nem az a tipikusan kegyelmes, rászedhető katona, de álltál a kihívás elé. Végignézett rajtad, a szemei a tested minden részét bevette és te számítottál arra, hogy az alkotóid adta test elvonja a figyelmét. Leengedte a fegyverét és lerántotta a maszkot a szájáról, szabaddá téve a száját.

- Gyere velem. – intett és te színlelted, hogy nem tudsz hirtelen felállni.

Hozzád lépett és hirtelen mozdulattal megragadta a karod. Sietni akart és éppen, hogy nem érdekelte, hogy mennyire erősen szorított meg. Nem volt annyira durva, hogy fájdalmat okozzon, (amit deviánsként éreztél volna) de annyira éppen elég volt, hogy felmérd a nyers fizikai erejét. Analíziseket futtattál le magadban: mekkora eséllyel tudnád egyedül leteríteni. Magas volt és izmos, az állása és a tartása merev, így reménykedtél abban, hogy a reflexein fogást találsz. Követted, ő nem visszahúzta a sisakját, mekkora hibát vétetett. Majdnem egy fél mosoly ült az arcodra, lehet, hogy ez az ember vad, de buta is: védtelenül hagyta egy részét előtted. Egy üzenetet kaptál Luther-től, jelzett, hogy a közeledben van. Csak egy jelzés és a férfi háta mögé tud kerülni, ha rosszul sülnének el a dolgok. A férfi néha-néha hátrapillantott rád, azért a gyanakodása megmaradt. Gavin ment elől a sötét folyosón, a fegyveréhez erősített lámpa világított. Egy üzenetet kapott az adóvevőjén, egy pillanatra lankadt a figyelme a környezetét illetően.

- Találtam egy túszt, a bal terminálba hívd a többieket, visszavonulunk. – szólt bele az adóvevőbe.

Szóval az ellenség egy helyre csoportosul, gondoltad. Áldottad a szerencsédet, hogy nem egy akármilyen katonát fogtál ki, hanem a kapitányt. Megtorpantál és megvártad, amíg a férfi is ugyanazt teszi. Látni akartad az arcát, amint rájön: csőbe húzták. Gavin megállt és hallgatózott, azt hitte, hogy egy külső zaj miatt álltál meg.

Kitépett lapok // Oneshots [HU]Where stories live. Discover now