Fandom: Detroit Become Human (újra)
Karakter: Gavin Reed
Szituáció: egy AX400 típusú Android és szerves része a felkelésnek. Egy rajtaütésen megküzdötök egymással, ami kihat a háború kimenetelére.
Kérte: ...
Szavak száma: 3800
Megjegyzés: út közben rájöttem, hogy ebből egy remek smutficet is lehetett volna írni, de nem az lett.
A hajpántot megigazítottad és fejeden, hogy eltakarja a led-ed. Így már megszólalásig hasonlítottál egy emberre. A ruhád koszos volt és szakadt, ez is az álca része volt. A külsőd elhanyagolt volt, a sebeid karban tartottad, de a többivel nem törődtél. Az arcodon helyenként sárfoltok ékeskedtek. A földre vetetted magad és a felvetted a lehető legkétségbeesettebb arcot.
- Ne lőj, veletek vagyok. - emelted fel a kezed védekezően - Itt tartanak túszként.
A katona felhúzta a maszkját és te szemben találtad magad egy kék szemű, zord tekintetű férfival. A homlokán izzadtságcseppek tapasztották a hajszálait, az arca fényes volt, a sisak alatt felfőtt a feje. Ráncolta a szemöldökét és nem engedte le a fegyverét, egy pillanatra sem remegett meg a keze. Erős markú ember, ezek szerint. Farkas szemet néztetek, álltad a kereső tekintetét. Nem az a tipikusan kegyelmes, rászedhető katona, de álltál a kihívás elé. Végignézett rajtad, a szemei a tested minden részét bevette és te számítottál arra, hogy az alkotóid adta test elvonja a figyelmét. Leengedte a fegyverét és lerántotta a maszkot a szájáról, szabaddá téve a száját.
- Gyere velem. – intett és te színlelted, hogy nem tudsz hirtelen felállni.
Hozzád lépett és hirtelen mozdulattal megragadta a karod. Sietni akart és éppen, hogy nem érdekelte, hogy mennyire erősen szorított meg. Nem volt annyira durva, hogy fájdalmat okozzon, (amit deviánsként éreztél volna) de annyira éppen elég volt, hogy felmérd a nyers fizikai erejét. Analíziseket futtattál le magadban: mekkora eséllyel tudnád egyedül leteríteni. Magas volt és izmos, az állása és a tartása merev, így reménykedtél abban, hogy a reflexein fogást találsz. Követted, ő nem visszahúzta a sisakját, mekkora hibát vétetett. Majdnem egy fél mosoly ült az arcodra, lehet, hogy ez az ember vad, de buta is: védtelenül hagyta egy részét előtted. Egy üzenetet kaptál Luther-től, jelzett, hogy a közeledben van. Csak egy jelzés és a férfi háta mögé tud kerülni, ha rosszul sülnének el a dolgok. A férfi néha-néha hátrapillantott rád, azért a gyanakodása megmaradt. Gavin ment elől a sötét folyosón, a fegyveréhez erősített lámpa világított. Egy üzenetet kapott az adóvevőjén, egy pillanatra lankadt a figyelme a környezetét illetően.
- Találtam egy túszt, a bal terminálba hívd a többieket, visszavonulunk. – szólt bele az adóvevőbe.
Szóval az ellenség egy helyre csoportosul, gondoltad. Áldottad a szerencsédet, hogy nem egy akármilyen katonát fogtál ki, hanem a kapitányt. Megtorpantál és megvártad, amíg a férfi is ugyanazt teszi. Látni akartad az arcát, amint rájön: csőbe húzták. Gavin megállt és hallgatózott, azt hitte, hogy egy külső zaj miatt álltál meg.
YOU ARE READING
Kitépett lapok // Oneshots [HU]
General FictionHelló lányok! Nézzetek a kedvenc karakteretekre aztán erre a könyvre. Aztán újra a karakterre és újra a könyvemre. Ti nem lehettek együtt. De ha ebbe a könyvbe beleolvasol, legalább addig úgy tűnhet a szerelmetek valós. Nézzetek le, aztán föl, hol v...