Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Rendszerhiba - Connor x Olvasó - [25]

Fandom: Detroit Become Human

Karakterek: Connor (RK800)

Szituáció:  rendőr vagy és melléd osztják ki Hank-et és  Connort. Te pedig kissé nehezen szoksz hozzá az újdonsült helyzethez.  

Kérte: én. Én. ÉN. Mert szerelmes lettem Connorba.

Szavak száma: 4000, nem sajnáltam az időmet 

A helyszínt szelted a többi rendőrrel, egy kettős gyilkosság történt a központhoz közeli családi házban. A földre vörös és kék vér száradt, úgy a támadó, mint az áldozat kivérzett. A deviáns pedig lelépett a helyszínről. Lehajoltál a hullához, oldalra döntött fejjel nézted a padlót. Vigyáztál, nehogy belelépj egyik vérbe sem. Végül is mindenki ugyanúgy végzi.

Hívatlan vendégek érkeztek és az embereid alig akarták őket beengedni, különösen egy Androidot.

- Hé, lassan a testtel. - hallottál egy ismerős hangot - Velem van.

Megfordultál és szemben találtad magad a ténnyel, hogy Hank és a stílusa semmit sem változtak. Szégyentelenül utat tört magának és magabiztosan vágta át magát az embereiden. Keresztbe fontad a karod és felvont szemöldökkel nézted a sötét hajú Androidot, aki illedelmesen követi. Első pillantásra úgy ítélted, hogy felfogadott magának egy kis segítséget.

- Hank. - üdvözölted és kezet fogtatok - Mélyre süllyedtél.

Régen nem láttad a koros rendőrt, de éppen olyan volt, mint az emlékeidben. Távolról érezni lehetett az átható whisky vagy rum szagát, még akkor is, ha nem volt elhanyagolt a külseje. Úgy tűnik neki lételeme lett ez. Ahogyan az Androidok thiriummal működnek, csak Hank-et az alkohol működteti.

Az Androidra tett utalásodra Hank csak legyintett.

-Nem úgy. - húzta a száját.

Ráhagytad, nem különösebben érdekelt az egész és remélted, hogy az újdonsült barátotok nem okoz nagy bajt. Az áldozat hálószobájába mentél, hogy ott is alaposan körülnézz. Néhány lépést mentél, ám megtorpantál, mert úgy tűnt megszűnt a személyes tered. Hank Androidja árnyékként követett és a sarkadban volt. Megfordultál és szinte egymásnak feszültetek, a távolság a mellkasotok között roppant kevés volt a táv. Beszívtad a levegőt és kénytelen voltál a mély barna szemeibe. Ha valami bosszantott velük kapcsolatban az volt, hogy mennyire élethűen tudják utánozni a valóságot. CyberLife kreált valamit, ami úgy néz ki, mint egy ember. De ez az egyetlen dolog, ami emberivé teszi őket. Lenyűgöző és egyben félelmetes is. Minden valósnak tűnt, a szempillái, a szemöldöke és az apró szeplői az orrán. Sosem voltál még ennyire közel hozzá hasonlóhoz és azon kaptad magad, hogy tüzetesen megfigyeled. Túl részletekbe menően... Így összekaptad magad és eltoltad magadtól egy talán túl durva lökéssel a mellkasán. Az Android led-je sárgán villant fel egy percre, ahogyan értelmezni próbálta a viselkedésed. Dühösen néztél rá, mire tett néhány lépést hátra, a ledje, hogy már kéken villogott.