Kitépett lapok // Oneshots [HU]

Imposztor -Tom Holland x Olvasó [58]

Fandom: Bosszúállók

Karakter: Tom Holland (kivételt teszek és most színészről írok)

Szituáció: az Olvasó Robert Downey Jr. lánya és megismerkedik Tommal egy forgatáson. A szerelmük egy ideig még tiltott lesz.

Szavak száma: 1700

Kérte: Pannka2721

Az öltözőben volt, éppen készülődött az új jelenetére. Megfáradtan rángatta fel magára fel a Pókember jelmezét. Kevesebb sikerrel, a ruha marconán csakis a csípőjén ragadt. Általában egyszerre öten is segítenek neki a kosztüm felvevésben. Ám most mindenkit elparancsolt onnan. Magányra volt szüksége. Csupán egy percig.

Sóhajtott, végre egy perc csend magának. Az utóbbi időben úgy érezte egy pillanat nyugta sincs. Nem is csodálkozott ezen, hiszen az Endgame forgatása igen csak pörgős és talpon kellett lennie. Megterhelő volt, minden nap a másik folyt végbeláthatatlan újraforgatások és A forgatás kezdte lelkileg is kimeríteni. Tom felbosszankodva annyiban hagyta az öltözéket a csípőjén megrekedni és lelógni. Előre hajolt és a szépítkezőasztalra támaszkodott a kezeivel.

Minden monoton volt... Egészen míg fel nem tűntél a színen.

- Segíthetek neked? - kérdezted egy ragyogó mosollyal, úgy tűnt egyáltalán nem zavartatod magad - Én vagyok az új jelmezes.

Ráadásul kopogtatás nélkül beléptél az öltözőjébe. Tom hirtelen megfordult és szemben találta veled magát. Az öltözéked alapján itt dolgozol, nagyon belevegyültél a többiek közé. Általában nem szemérmes a stáb előtt, ám te még mindig idegen territóriumra tégedtél. Úgy érezte most még túlságosan magában mereng, hogy felvegye az érzéstelen maszkját. Ráeszmélt, hogy félmeztelen, felemelte a kosztümjét, hogy kissé takarja magát.

Tom vonakodva bólintott az ajánlatodra, a füléig vörösödve. A te figyelmed nem kerülte el a fiú kidolgozott felsőteste. Tom hátat fordított neked, hogy felhúzd a cipzárt és véget vess a szenvedésének a jelmezével. Még jobban zavarba jött, amikor te teljes magabiztossággal és természetességgel a háta mögé álltál. A lélekzeted érezte a háta bőrén, ami elérte akaratlanul is. Nem tudtad tisztes távolságból eligazítani és felsegíteni rá az anyagot. Nem tudta nem észrevenni a véletlenszerű, pehelyérintéseket, amiket az ujjbegyeid ejtettek. Megbabonázó volt. Ritka pillanat volt, hogy valaki ennyire védtelen pillanatában kapja el. Mintha téged az istenek küldtek volna.

- Sosem láttalak még errefelé - szólalt meg Tom elkalandozva, az ajkán egy apró mosoly nyugodott - Olyan lehetsz, mint egy...Egy kaméleon. 

Felvonta a szemöldökét, még nem találkozott veled. Tényleg nem értette, hogy egy ilyen ebűvölő személy hogyan kerülhette el a figyelmed. Felfigyelt a csendre a szavai után, egyből pánikolni kezdett. Attól félt máris elijesztett magától, mert valami különöset mondott. Úgy érezte sokszor nem lehet önmaga másokkal, mert mindenki egy bizonyos határon belül mozog.