women with a black hat - Bucky Barnes [Completed]

falling

BUCKY

Pontosan negyed órája álltuk Alora szobájában Steve-vel és Natasha-val, amikor a fürdőből vízcsobogásra lettünk figyelmesek. Egészen eddig, az eléggé vastag ajtónak köszönhetően, semmit nem hallottunk abból, ami benn történt, viszont a lány -nagy valószínűséggel-, a legnagyobb fokozaton nyitotta meg a csapot, és a víz erőteljesen csapódott vissza a kád aljáról.

- Alora, kérlek! - kopogtam megint, hátha beenged magához a lány, és segíthetek rajta, akármi is történt vele.

Amikor Natasha lihegve állt meg előttem, és hadarva mesélte el, ami Alora-val történt a konyhában, miközben beszélgettek, egyből tudtam, hogy valami nincsen rendben vele. Az elmondása alapján valószínűleg feltört benne egy eddig elnyomva tartott érzelem, vagy ki tudja.

- Nem kéne bemennünk? - kérdezte mellőlem Steve, és gondterhelten nézett az kulcsra zárt ajtóra. - Ki tudja, hogy mit csinál benn magával! - mondta, miközben hihetetlenül megrázta a fejét.

- Mi az? - fordult a szőke hajú férfi irányába Nat, és egy lépéssel közelebb ment hozzá, miközben én még mindig az ajtót támasztottam a homlokommal.

- Én azt hittem, hogy jól van. - sóhajtott fel idegesen Steve. - Mindig mosolygott, és poénkodott. Nem láttam rajta, hogy valami bántaná.

- Akkor vak vagy. - rántotta meg a vállát Nat, mire kapott egy-egy csúnya nézést, de folytatta azt, amit elkezdett. - Nyilvánvaló, hogy valami nem okés vele, csak még saját maga sem fogadja el, ezért nem olyan feltűnő. - magyarázta a nő higgadtan.

- De annyira bűntudatom van! - motyogta Steve. - Mostanában még csak nem is beszéltem vele! Honnan tudnám, hogy van vele valami?!

- Csönd. - mondtam halkan, és az ajtóra tapasztottam a fülemet. A víz egyenletes tempóban ömlött a csapból, folyamatos zajt kreálva ezzel. Egy pillanatra megfordult a fejembe, hogy lehet, csak fürdik, és egyedül akar maradni, de gyorsan elvetettem ezt az ötletet, mikor egy hangos koppanást hallottam a fürdőszobából. - Bemegyek. - mondtam nyugodtan, és meg sem várva a többiek válaszát, kettő métert hátráltam, majd neki futásból betörtem az ajtót, ami egy hangos reccsenéssel engedett be a helyiségbe.

Ami először feltűnt a szobában az nem más volt, mint a mindent beterítő víz, aminek a forrása a kádból indult. A tükör iszonyúan párás volt, de a benn lévő levegő jéghidegnek bizonyult. Először nem láttam, hogy hol van Alora. Valamilyen okból kifolyólag, először arra számítottam, hogy a földön fekve fogok rátalálni.

De aztán még jobban lesokkolódtam, mikor megláttam a valós helyzetet.

Alora ájult teste a kádban lebegett, arccal lefelé. A ruhái és a haja csakugyan a vízen lebegett, míg az összes, a kád peremére rakott tárgy a kád aljában kötött ki.

Egy pillanatra megtorpantam, és nem tudtam, hogy mi tévő legyek.

Csak néztem, ahogy törékeny teste lebeg a vízen, valószínűleg egyre kevesebb életjelet mutatva.

És a lány nem is küzdött az életéért.

Összeszorítottam a szemeimet, majd erőt véve magamon, a lány felé futottam. Átgázoltam a jéghideg vízen, egyenesen a kádig, ami előtt megállva, a lány teste alá nyúltam, majd óvatosan a karjaimba vettem őt.

Ahogy kivettem, egyik kezemmel gyorsan elzártam a csapot, ami által hirtelen néma csönd keletkezett.

Életembe nem éreztem magam még olyan tehetetlennek, mint akkor.

A hátára fordítottam Alora-t, majd leültem a hideg padlóra. Az ölembe tartottam a lányt, megpróbálva felmelegíteni kihűlt testét, miközben kisimítottam az arcára ragadt haját, ezzel rálátást nyerve véres arcára.