(18+) The Lord's

Ötödik

Ez... ez... Maddox nem akarta fontolóra venni, mi volt ez, de nem

tudta megállítani a gondolatait. Aeron, aki Harag őrzője volt, néha teljesen elvesztette az uralmat a szelleme fölött, és bosszú

hadjáratba kezdett, megbüntette a halandókat azokért a vétkeikért, amiket megérzett. Vajon most rá is kiszabnak egy másodlagos átkot, ahogy Maddoxra évszázadokkal korábban?

-Ha nem olyan állapotban tér vissza, ahogy elment, megtalálom a módját, hogy leromboljam az egeket és lemészároljak minden isteni lényt, akivel útközben találkozom.

-A szemed vörös fényben izzik -mondta Torin-Figyelj,mindannyian össze vagyunk zavarodva, de Aeron nemsokára visszajön, és elmondja nekünk, mi folyik itt.
Ez elég elfogadhatónak tűnt. Maddox kényszerítette magát, hogy megnyugodjon. Megint.

-Valaki mást is magukhoz hívattak?

- Nem. Lucien odakint van, lelkeket gyűjt be. Reyes isten tudja, hol van, talán vagdossa magát. Tudhatta volna. Annak ellenére, hogy Maddox éjszakánként elviselhetetlen kínokon ment keresztül, sajnálta Reyest, aki

egyetlen órát sem bírt ki önkínzás nélkül.

-Mit akartál még elmondani nekem? -

Maddox ujjaival végigsimította a lépcső mellett magasodó oszlopokat, aztán elindult fölfelé.

-Azt hiszem, jobb lesz, ha inkább megmutatom.

Ez vajon rosszabb lesz, mint a bejelentés Aeronról? - tűnődött Maddox, amint elhaladt a játékszoba előtt. Ez volt a menedékük. A szoba, amelyet, költségeket nem kímélve rendeztek be, tele volt első osztályú bútorokkal és mindenféle kényelmi berendezéssel, amit egy harcos csak kívánhatott. Volt benne egy

különleges borokkal és sörökkel megtömött hűtő, biliárdasztal,

kosárpalánk. Egy óriási plazmatévé. Megérkeztek Torin szobájába. Körbepillantott a helyiségben. Járt már azelőtt is ebben a szobában, de nem emlékezett a faltól falig húzódó számítógépekre, a számtalan monitorra, telefonokra és különböző egyéb felszerelésekre, amelyek mindenütt össze voltak kötve egymással. Torinnal ellentétben, Maddox távol tartotta magát a legtöbb technológiai újítástól, mivel soha nem tudott igazán hozzászokni, milyen gyors ütemben változtak a dolgok, és ahhoz sem, hogy a fejlődés minden egyes fokával messzebbre került attól a gondtalan harcostól, aki valaha volt. Bár hazudna, ha azt állítaná, hogy nem élvezi az újabb és újabb szerkentyűk nyújtotta kényelmet. Miután befejezte a terepszemlét, ránézett barátjára.

-Világuralomra törsz?

-Dehogy. Csak megfigyelem. Ez a legjobb módja, hogy megvédjük magunkat, és hogy egy kis pénzt keressünk.

Torin lehuppant egy kipárnázott forgószékbe a legnagyobb képernyő előtt, és gépelni kezdett. Az egyik üres monitor bekapcsolt, és a fekete képernyőt szürke és fehér színek öntötték el.
-Rendben. Itt van, amit mutatni akartam
Mindkettem a videora szegezték tekintetüket..