(18+) The Lord's

Negyedik

A lány az övé volt. Az ő asszonya. A... mindene.

Megcirógatta Ashlyn karját, és megérzett egy aprócska,

kemény, természetellenes gombócot. Homlokát ráncolva

pillantott a lányra.

- Ez mi?

- Születésszabályozó - válaszolta Ashlyn elpirulva. -

Általános hivatali eljárás. Nemrégiben egy nőt a munkája során

megerőszakolt egy veszett szellem. Terhes lett, és a gyerek

nem volt... olyan, mint a többi. Most az Intézet önvédelemre

tanít minket, és minden női alkalmazottnak felajánlja a

lehetőséget, hogy beültessék az implantátumot.

Erőszak kinyújtotta a hátát és kinyitotta szemét, teljesen

felébredve. A gondolat, hogy a lány törékeny szépségét

meggyalázzák, ember és szellem számára egyaránt iszonyatos

volt. Ashlyn szűz volt, de ez nem jelentette azt, hogy teljesen

békén hagyták.

- Bántottak valaha?

- Nem - biztosította a férfit. - De mindig tudtam, hogy ha a

hangok egyszer is eluralkodnak rajtam, nem leszek képes

megvédeni magam.

Erőszak nem nyugodott meg.

- Mesélj te is a gyerekkorodról - kérte Ashlyn. Ujjbegyével

megint a férfi mellbimbóját dörzsölgette .Hozzádörgölőzött,

rajtakapta magát, aztán megállt.
Maddox bőre megfeszült. Ahogy Ashlyné is - tudta. A

kezdetektől fogva tudta, hogy mikor izgul fel lány. És most a

nő határozottan felizgult.

- Nekem nem volt gyerekkorom. Eleve férfinak teremtettek,

katonának.

- Sajnálom - mondta lágyan Ashlyn. -Elfelejtettem.

Annyira kívánom őt.
Legutóbb Maddox visszakozott attól,

hogy teljesen birtokba vegye, mert szűz Most is ugyanaz az

ember volt, mint tegnap - soha nem volt dolga szűzzel, és még

mindig nem tud biztosan, hogy közelítsen a dologhoz -, de mos

egyik sem számított. Majdnem elvesztette a lány Majdnem

elvették tőle.

Egy pillanattal sem fog tovább várni.

Annyira gyengéd lesz vele, amennyire csak tud. És ha a

szellem megpróbál erőszakoskodni, hát akkor hagyni fogja,

hogy Ashlyn láncra verje.

- Szeretkezni akarok veled, Ashlyn. A lánynak elakadt a

lélegzete, ahogy Maddox izmos hasát simogatta. Megállt a

hegeknél, aztán köldökénél, és köröket rajzolt köréjük. Egy

centivel lejjebb vándorolt.

- Tényleg?

Kívánom őt, szükségem van rá, kívánom, szükségem van rá.