(18+) The Lord's

Ötödik

Miután a hálószobába vezette Ashlynt, felöltözött,

és felszedett a földről egy pólót, egy alsónadrágot és egy melegítőt, majd odadobta őket a lánynak.

Ashlyn egyiket sem kapta el, és le kellett hajolnia, hogy felszedegesse őket. Minden egyes mozdulatánál feljebb csúszott a törölköző a combján. Maddox pénisze

megmerevedett. Megint. Ki kellett volna merülnie, de nem.

Ashlynnel nem. Ő mindennél jobban felizgatta.

- Van pár dolog, amit el kell intéznem - mondta a férfi, sokkal inkább magának, mint Ashlyn kérdésére válaszolva.

- És magaddal viszel? - kérdezte a lány, szorosabban markolva a ruhákat.

- Igen és nem.
- Ez mit jelent?

Semmi értelme hazudni, gondolta Maddox. Ashlyn elég hamar rájönne.

- Bezárlak Danikához, míg elvégzem a... házimunkát, így

lesz társaságod, és lesz, aki ápoljon és szóljon nekem, ha

megint rosszul lennél.

Először riadalom árnyékolta be a lány arcát. Aztán harag.

Felvonta szemöldökét és nyelve hegye az ajka vonalán

játszadozott.

- Egy: semmi szükség arra, hogy bezárj. Azt mondtam, itt

maradok. Kettő: azt mondod, Danika be van zárva? Hogy

fogoly? - Az utolsó szó olyan volt, mint egy sikoltás.

- Igen. - Furcsamód azt remélte, hogy ettől a lány még

dühösebb lesz, mert szerette volna újra látni azt az édes

nyelvét.

- De Maddox, azt mondtad, én vagyok az első nő, akit...

- Danikát nem én zártam be. Nem is hazudtam neked. Most

szót se többet. Kérlek. - Ha Ashlyn megkéri, hogy engedje

szabadon Danikát, meg akarja

majd tenni. A többiek ellen akarna fordulni, hogy teljesítse a

kívánságát. - Öltözz fel, vagy meztelenül viszlek ki a szobából.

Ashlyn csendesen tanulmányozta a férfit. Csendesen

könyörgött neki, hogy... Miért is? Maddox nem tudta

megmondani. Nem szólt semmit. Nem tudott. Az idő nem volt

a barátja.

- Hogy legyen? Felöltözve vagy meztelenül?

Ashlyn haragosan rámeredt - ez volt az első alkalom, hogy megmutatta igazi természetét -, és hátat fordított. Merev, szaggatott mozdulattal a földre dobta a törölközőt. Elegáns

hát... kerek fenék... Maddox szája kiszáradt.

- Harcolnom kellene veled emiatt, de nem fogok. Tudod

miért? - Ashlyn nem hagyott időt a férfinak, hogy válaszoljon.

- Nem azért, mert azt parancsoltad, hanem mert szeretném

megnézni, hogy van Danika.

Gyorsan felöltözött, és Maddoxnak örülnie kellett volna,

hogy eltakarta azokat a buja domborulatokat. Senki más nem

láthatja a lányt, senki másnak nem lehet esélye, hogy élvezze a

látványt. De ez azt is jelenti, hogy ő sem láthatja, ő sem

élvezheti.

- Ez túl nagy - mondta Ashlyn szembefordulva vele.

Igaza volt. Minden ruhadarab lógott rajta, de Maddox

gyönyörűnek látta. Tudta, mi van alatta. Tudta, mi vár az

érintésére - és csak az ő érintésére.

- Csak ez van. Most megteszi.

Egy gondolat ötlött fel benne. Torin folyton rendel

mindenfélét egy postafiók címére, és Paris elhozza őket. Talán

megkérhetné, hogy rendeljen olyan ruhákat, amiket Paris idióta

filmjeiben látott. Mélyen dekoltált ruhákat, talán magas sarkú

cipőt is, és pár ékszert. És talán szexi - hogy is nevezte Paris?

- fehérneműt, amire Ashlyn vágyott.

- Később beszélünk - mondta a lány Maddox mellé állva.

Nem kérés volt, jött rá a férfi, hanem parancs.

- Igen. - Próbált nem mosolyogni. - Majd beszélünk.

- Minden kérdésemre válaszolni fogsz. Nincs kifogás -

Összeszűkült szemekkel nézett aférfira.

Talán.
- Jobban teszed, ha viselkedsz, amíg nem vagyok itt. Emlékszel, mondtam, hogy veszélyes engem feldühíteni?

- Mert különben elfenekelsz, ha rossz kislány leszek?

A kihívó megjegyzés meglepte Maddoxot. Istenek, honnan

jött ez a kis tüzes boszorka? Látta már riadtnak, döbbentnek,

betegnek, felizgultnak, de ilyen erőteljesnek még nem. Egészen

elképesztő módon, a szellem nem tört ki az ellenszegülés

hallatán. Nem késztette arra a férfit, hogy kirohanjon Ashlyn

ellen. Azt gondolta, talán... Nem. Az lehetetlen.

Erőszak szelleme nem mosolygott.

- Ne akard megtudni, mit teszek akkor - mondta Maddox,

amikor végre megtalálta a hangját. -Úgyhogy ne kísérts.

Ashlyn lábujjhegyre emelkedett, meleg lehelete a férfi fülét

legyezgette. Kemény mellbimbója hozzádörgölődött a

mellkasához. Maddox lélegzetvisszafojtva várt, ahogy

megérezte, mire készül a lány. Lehet, hogy nem tudta, honnan

jött ez a tüzes boszorka, de azt tudta, hogy izgatja őt.

- Talán szeretem, hogy kísértésbe vihetlek - suttogta

Ashlyn. Megharapta a férfi fülcimpáját. - Gondolkodj ezen,

amíg be leszek zárva.

El fogok gondolkodni. Ó, igen. Egészen biztosan így lesz.