Maddox Reyesre pillantott.
- Láttam ilyesfajta reklámokat, azt hiszem, de nem tudom,hol lehet hozzájutni. Te igen?
- Soha nem volt rá okom, hogy figyelmet szenteljek azemberi gyógyszereknek. - Reyes nem vette le szemét a szőkeségről, és hangja valamiért érdes volt.
Paris biztosan tudná, de Paris nem volt itt.
- Hol tudjuk beszerezni ezt a Tylenolt? - kérdezte Maddox a lánytól, miközben páni félelem emésztette.
Danika ugyanúgy vonta fel szemöldökét, ahogy az iméntReyes is, ahogy egyik férfiról a másikra pillantott. Elbűvölő
zöld szeme furcsán csillogott, mintha a két férfi egy másik
nyelven beszélne, amit ő nem ért.
- Van pár szem a táskámban - mondta végül. Amikorazonban nem mozdult, Maddox ráreccsent.
- Akkor menj, és hozd a táskád!
- Ha nem engedtek el, nem tudok érte menni. A hotelbanmaradt. Milyen... milyen fajta bort ivott? -kérdezte még, szinte levegőt sem véve.
- Olyat, amiről sohasem hallottál még, gyógyító-mondtaReyes lágyan.
Tudja, jött rá Danika hirtelen kővé dermedve. Mivelárulhatta el magát? Kétségbeesett könyörgésével, hogy hívják a
mentőket? Idegességével? Megborzongott, vére jéggé fagyott.
Aztán a férfi odalépett mögé, és a belőle áradó melegségbeburkolta a lányt, vibráló energiája elűzte a fagyot.
Borzongása remegéssé változott, és sietősen arrább lépett, mertfélt, mit vált ki belőle a közelsége.
- Gyógyító vagy, igaz? - kérdezte Reyes gúnyosan.
Ó, igen. Tudja. Danika a nadrágját igazgatta, és nagyotnyelt. A férfi legalább nem adta ki - és nem mészárolta le ott
helyben. Megint nyelt egyet.
- Azt nem tagadhatod, hogy most már lélegzik. Megtettem amagamét. Tartozol nekem.
Reyes elnézett másfelé, mintha a látványát sem bírnáelviselni.
- Menj Lucienért - szólt Maddox.
- Nem jöhet. Mással van elfoglalva. - Reyes a nyitottajtóhoz lépett. - Mindjárt újra itt leszek - szólt vissza a válla felett. - Figyelj a szőkére, Maddox. Nagyon ravasz. - Ezzel
becsapta maga mögött az ajtót.
Danika bolond módjára majdnem utána rohant.Ugyan
Reyes jobban megijesztette, mint bármelyik másik, de valami
oknál fogva inkább lett volna vele. Volt benne valami, ami megérintette. Mélyen. A tekintetében tükröződő fájdalom talán.
Esetleg a feszültség okozta barázdák az arcán. A férfi, minden fenyegetése ellenére elemi szinten hatott rá, úgy, hogy azt
STAI LEGGENDO
(18+) The Lord's
Fantasy'-Hat férfi fenn él a hegyekben. Nem emberek. -Angyalok? -Nem. -Akkor mik? -A megtestesült Démonok... -De mindenki csodatevőknek nevezi őket. -A látszat csalhat.."