(18+) The Lord's

Ötödik

Óvatosan felült és körbepillantott a helyiségben. Teljes pusztítás látványa fogadta. Faforgácsok, széttépett párnák, fekete képernyőszilánkok. Igen, a szellem felemésztette.
Döbbenten vonta össze a szemöldökét. Általában ki kellett ütni és megláncolni. Vagy annyira megverni, hogy csak arra legyen képes, hogy az ágyában fekve várja Fájdalmat és Halált.
Most pedig teljesen megnyugodott, ahogy Ashlynre gondolt.
Hogyan?
- Most már jó? - kérdezte Reyes.
- Igen. - Hangja nyers volt, rekedt. Valaki biztos fojtogatta.
Maddox felállt, és a díványhoz támolygott. Ne: volt rajta ülőke, de nem érdekelte. Lehanyatlott a kemény rugóra, amely megnyikordult a súlya alatt.
- Még jó, hogy Torin ért a befektetéshez - mondta Paris körbepillantva, miközben leült Maddox mellé. - Úgy tűnik, itt az ideje új bútorokat venni.
- Hol tartottunk? - kérdezte Lucien, visszatérve szóban forgó témához. Volt egy vágás a homlokán, ami pár perccel korábban még nem látszott.
Bűntudat hasított Maddoxba.
- Sajnálom - mondta.
Lucien meglepetten pislogott rá, de bólintott.
- A nőknél - morogta Reyes letelepedve Maddox másik oldalán. - Azt mondom, adjunk még egy kis időt a dolognak.
Aeron, nem úgy, mint egyesek - itt éles pillantást vetett Maddox felé -, most uralja a szellemét, akár mocorog, akár nem.
- Egyetértek. - Lucien a felborított biliárdasztalhoz sétált, rózsaillatot árasztva.
Kellemes illat, de nem olyan, mint Ashlyné: méz, titkokkal és holdfénnyel fűszerezve. Ashlyn... Ha csak rágondolt, ágyéka megmerevedett, készen állt. Magáévá kellett volna tennie, amikor volt rá alkalma, gondolta megint. Be kellett volna
hatolnia abba a szűk, nedves hüvelybe.
- Ööö, örülök, hogy közel vagyok hozzád, meg minden, de fogalmam sem volt róla, hogy neked ez ennyire fog tetszeni -motyogta Paris.
Maddox évszázadok óta először érezte, hogy orcáját elönti a pír.
- Ez nem neked szól.
- Hála az isteneknek - hangzott barátja válasza.
- Ha már az isteneknél tartunk, itt lenne a jó alkalom, hogy beszélj a többieknek a hangról, amit hallottál - szólította fel Lucien.Maddox nem akarta terhelni őket, de tudta, hogy nincs más választása.
- Jól van. Valaki eljött hozzám, a fejembe, és azt
parancsolta, hogy küldjelek titeket egy temetőbe ma éjjel, éjfélkor, fegyvertelenül.
Lucien Aeronra mutatott.
- Te mindannyiunknál jobban ismered ezeket az új isteneket. Mit mond neked ez a dolog? Úgy hangzik ez, mint ami a Titánokra vall?
- Nem vagyok szakértő, de nem hiszem, nem. Semmi értelme nem lenne, hogy a fegyvereink miatt aggasszák magukat. Vadászokkal csatázni jók, de az istenekkel vívott háborúban haszontalanok lennének.
Paris juhú-zott, mire mindenki meglepett pillantást lövellt felé. Ő szégyenlősen megvonta a vállát.
- Visszajött a játékom a minitévén, amit korábban elrejtettem arra az esetre, ha valami ilyesmi történne.
Maddox a szemét forgatta.
- Egy pillanatra tételezzük fel, hogy a hang egy Vadászhoz tartozik - mondta Lucien, visszatérítve őket a legfőbb témára. Megint. - Ez azt jelenti, hogy olyan Vadásszal van dolgunk,
aki félelmetes képesség birtokában van. És mivel kétséges, hogy egyedül dolgozik, el kell gondolkodnunk rajta, hogy a barátainak is vannak-e hasonló képességeik.
- Erősebbek vagyunk, mint a halandók, akár van különleges erejük, akár nincs. Le tudjuk győzni őket - mondta Aeron.
- Igen, ha túl tudunk járni az eszükön. Emlékszel
Görögországra? A Vadászok nem voltak olyan erősek, mint mi, mégis sikerült megsebesíteniük minket újra és újra.
Namármost, csapda leginkább temetőben állítható fel. -Maddox egymás után ránézett a barátaira. - Én nem mehetek, halott leszek, de mindenki más igen. Ellenük fordíthatjátok a
csapdájukat, és megölhetitek őket.
Lucien a fejét rázta.
- Éjfélkor Reyes és én itt leszünk veled. Csak Paris és Aeron marad, mivel Torin sem mehet. Nem küldhetjük csatába kettejüket, amikor nem tudjuk, milyenek az esélyeik.
- Akkor menjünk most - mondta Maddox. Utálta a gondolatát is, hogy elhagyja az erődöt, de megteszi. Bármit megtenne, hogy megvédje Ashlynt. Ha a Vadászok eme új fajtája fenyegetést jelent a számára. .. - Hét óra van éjfélig. Ez
rengeteg idő nekem, hogy harcoljak és vissza is jöjjek.
A többiek csak meglepetten pislogtak rá. Azelőtt soha nem ajánlotta fel, hogy lemegy a városba.
- Valakinek itt kell maradnia, hogy megvédje a nőket -mondta végül Reyes.
- Egyetértek. - Képtelen lett volna itt hagyni Ashlyntegyedül, védtelenül, és nem is fogja. Mi van, hamegint rosszul lesz? Mi van, ha a Vadászok valahogy betörnek az erődbe és megsebesítik?
- Hát, én nem értek egyet. - Lucien bocsánatkérő mosollyal nézett rájuk. - Sokkal fontosabb megölni a Vadászokat, mint őrizni a nőket.
Mivel hamarosan úgyis meg fognak halni. Nem kellett kimondania, hiszen mindannyian erre gondoltak.
Reyes keze ökölbe szorult. Maddox összeszorította a fogát.
- Valaki itt marad őrködni - mondta -, különben nélkülem harcoltok. - Lehetett Aeron Harag, Lucien pedig Halál, de senki nem küzdött úgy, mint Erőszak. Az, hogy magukkal vitték a csatába, csaknem szavatálta a győzelmüket.
- Nélküled megyünk - mondta Lucien visszavonhatatlanul.
Akkor legyen. Nem fogja őrizetlenül hagyni Ashlynt. Az erődöt nagyon jól megerősítették, az igaz, de azért még nem tudja leszúrni az ellenséget. Nem tudja kiragadni a lányt a
veszély karmaiból és biztonságba helyezni.
- Akkor mondd el, mit fogtok csinálni, hogy biztosítsátok a győzelmet.
Szünet. Lucien és Aeron feszült pillantást váltottak. Mielőtt Maddox hozzáfűzhetett volna valamit, Lucien lehajolt és felvett egy hosszú, összetekert papírlapot, ami a földre zuhant
Maddox kitörése során. A díványhoz lépdelt, és kisimította a lapot a széleinél tartva.
- Kellemesebb lett volna ezt a dohányzóasztalon csinálni -morogta. - Vagy akár a biliárdasztalon. De amilyen alapos vagy, mindkettőt összetörted.
- Már bocsánatot kértem - mondta Maddox növekvő bűntudattal. - És holnap majd megjavító őket.
- Jó. - Lucien a papírra mutatott. - Amint látó ez a város térképe. Nemrég, amikor tervezgettünk, te pedig mással voltál elfoglalva, elhatároztuk, hogy felállítunk egy csapdát ezen az elhagyatott területen. - Ujjával egy délen fekvő, hepehupásnak tűnő rész felett körözött. - Itt csak hegyek vannak, és nincsenek házak, ami tökéletessé teszi a helyet arra, hogy itt
csapjunk le. Ott fogunk várni, és hagyjuk, hogy a Vadászok jöjjenek el hozzánk.
- Ennyi? Ez a tervetek?
- Nos, ez, aztán megöljük őket. - A rózsaillat felerősödött, ahogy Lucien szeme veszélyesen megcsillant. - Ez egy jó terv.
- Talán nem mennek oda. Talán a temetőbe lesznek.
- Eljönnek - állította makacsul Lucien.
- Honnan tudod?
Amaz szünetet tartva, még egyszer Aeronra pillantott.
- A zsigereimben érzem.
Maddox felhorkant: - A zsigereid tévedhetnek. Legalább biztosítanunk kellene a hegyet, mielőtt el mentek, nehogy fellopózhassanak, míg nem vagytok itt és én halott vagyok. -Jól van - mondta sóhajtva Lucien. - Lássunk munkához.