let's dance! | jikook

Trois

Már elég későre jár az idő, mivel Taehyungnak is olyan kibaszott messze kell laknia... A többieknek leadtam a házit, elmondtam, hogy mi volt a suliban, és még sütit is kaptam Yoonho anyukájától! A kis köcsögje pedig leszidott, amiért elvittem neki a tanulnivalót, ugyanis eddig be tudta adni azt a szüleinek, hogy azért nem pótol, mert nincs ki leadja, de most meg jöttem én, és most szopózik vele a gyerek. Ő holnap már jön.

Amikor Taehyungék ajtajánál megnyomtam a csengőt, a szőrös döge, Yeontan ugatni is kezdett. Imádom a kis veszett gombócot, hihetetlenül aranyos, és amilyen kicsi, akkora hangja van. Ez a kutya egy igazi elő, pattogó, morgó riasztóberendezés. Nem kínai gyártmány, ez nem áll le.

- Oh, babám, menj arrébb, nem tudom kinyitni tőled az ajtót. – hallatszódott bentről Tae hangja. Végül sikerült kitárnia az ajtót nekem, s mikor meglátott a mosoly eltűnt az arcáról. – Oh, te vagy? – kérdezte meg. – Házi?

- Sajnos nem pálinka. – léptem beljebb. – Papír. Sok. – informáltam.

- Franc... Legalább ne te hoztad volna! – nyafogott.

- Me' mi van velem? Leprás vagyok? – néztem rá nagy szemekkel.

- Nem, de a fiatal női Jeonnak jobban örültem volna. – fonta keresztbe karjait, miután leült a kanapéra.

- Legközelebb őt küldöm. – forgattam szemet, majd mellé vágódtam. – Amúgy puszil téged. – adtam át az üzenetet, mire felcsillantak a szemei, s felém fordult.

- Remélem tudja, hogy ezt behajtom rajta! – vigyorgott, mire elnevettem magam.

- Jó, te hős szerelmes! Na, fotózd le a cuccokat és had menjek.

- Máris mész? – biggyesztette le ajkait szomorúan ez a nagy gyerek.

- Az előbb még az volt a bajod, hogy itt vagyok, most meg az, hogy megyek? Nem lehet rajtad kiigazodni.. – ráztam a fejem.

- Nem azt mondtam, hogy baj, hogy itt vagy, csak az, hogy nem a tesód jött. Mindegy. – ez nem ugyan az? Hát besírok.. – Inkább mond el, hogy mi volt a suliban.

- Kaptunk egy buzi tanárt.. – bámultam a plafont. Tae elég érdekesen nézett rám, így folytattam. – Azaz kinézetre elég buzis. Folyamatosan mosolyog, nevet meg anyám picsája.. Játssza itt a jófejet. – forgattam szemet, s fontam keresztbe a karjaimat.

- Ki akarod készíteni, ugye? – szűrte le, s mondta el ezt az egy mondatot pókerarccal.

- Pontosan! – mosolyodtam el. – Igaz azt mondta, hogy jó lenne, ha észhez térnék, mert meg fogok bukni.. De én észnél vagyok, csak játszok vele kicsit.

- Aham... - bólogatott. – És hogy akarod szopatni?

- Azt majd ma megálmodom. – vontam vállat. – Na, lefényképezted már? Mennék. – keltem fel sietősen, Taehyung pedig már adta is vissza füzeteimet.

- Soyeon nem kérdezte, hogy mikor megyek suliba? – tette fel kérdését, miközben kikísért.

- Ja, de. Mikor tolod be a segged?

Elmosolyodott.

- Holnap.

- Fasza. Na sza'! – adtam neki egy pacsit, s indultam is haza, mert ez a megborotvált majom nem éppen mellettünk lakik.

Fülesemet bedugtam, elindítottam a lejátszási listám, s elindultam gyalog haza. Lenne pénzem buszra, de jó ez a kis friss levegő. Sosem volt bajom a sétálással, mindig is szerettem a természetben lenni, legyen az idő éppen akkor hideg vagy meleg. Bár most pont hogy fagy befele a seggem, de nem gond. Nem táncoltam ma, ennyi mozgás kell.