현실22현실

921 57 7
                                    

Egy hideg helyen ébredtem fel... Fájtak az izmaim és a szám ki volt száradva, mintha sivatag lenne. Kinyitottam a szemem és egy nem meglepő helyen keltem fel. A BigHit tánctermében. Körül néztem, de az egyetlen társaságom a nap volt aki pofátlanul sütött a szemembe. Mi mást tehettem volna minthogy haza mentem. Útközben még beugrottam a patikába izom lazitóért és néhány vitaminért, mert nem hiszem, hogy oly egészséges lenne ha az immunrendszerem miatt ájulgatnék el.

Ahogy beértem a küszöbön máris megcsapott az amerikai palacsinta illat. Csendben levettem a cipőm és kezdtem volna el settenkedni a szobámba, de ott volt az a 'volna' így nem jött össze...

-KINCSEM! Mond! Mi törént, már aggódtunk érted...-fogta meg az arcom anya, miközben aggódó tekintetével fúrt lelkiismeretfurdalást belém.

-Egy kicsit egyedül akartam lenni...-szedtem le magamról a kezét és indultam volna fel.

-Lara, állj meg légyszíves!-kiabált nekem. Csak csendben megfordultam és néztem rá.
-Beszélnünk kell...-halkult el.

-Gyere fel a szobámba...-sóhajtottam és indultam el az említett helyre.

-Szóval...-csukta be az ajtóm, majd leült mellém az ágyra.
-Tudom, hogy apád halála feldolgozatlan ügy, de rámtalált ismét a szerelem...-nézett mélyen a szemembe.
Először csak csendben néztem előre és gondolkoztam hosszan talán ki lehet az aki... Ooo!

-Anya! Ugye SeJin az?-mosolyogtam halványan.

-Bizony, Ő az!-nevetett fel.
-Ugye nem haragszol?-simogatta meg a hajam.

-Ugyan, örülök, ha boldog vagy és nem leszel magányos!-öleltem meg.

-Köszönöm, kincsem!-könnyezett be.
-Na, de! Mondcsak! Mi történt veled az elmúlt napokban? Nagyon lehangoltan érkezel haza minden nap... Mi a baj?-fogta meg a kezem.

-Tudod... Nagyon nehéz nekem mostanában...-türtem el egy kósza tincset az arcomból.
-Úgy érzem, hogy nem tudok segíteni azon akit...-halkultam el egy pillanatra.

-Akit?-kérdezett vissza félve.

-Anya, milyen érzés a szerelem?-nézegettem a földet.

-Azt nem lehet elmondani, csak tapasztalni Lara!-nevetett fel szerényen.
-Kin' akarsz segíteni annyira?

-Jiminen...-fogtam kezembe apukámról készült képet.

-Suzy halála óta nem hallottam róla egy jó szót sem felőle.-gondolkozott el.

-Pont ez a baj... A másik baj pedig anya, hogy én...-ponnyant le egy könnycseppem a képre.
-Szeretem őt!-sírtam ismét.

-Jajj, lányom!-állt fel.
-Ezt nektek kell megbeszélnetek.-adott egy puszit és kiment a szobámból.

Hátra dőltem az ágyamon miközben apa képét néztem. Emlékszem apa régen mennyit mesélt, hogy anyával utálták egymást mikor munkatársak voltak. Aztán mikor anyukámat kirugták apukámban megragadt valami és az egyik véletlen találkozásuknál belészeretett.

-Jimin vajon viszonozná?-beszéltem magamban.
Még egy ideig gondolkodtam aztán lementem enni egy kis amerikai palacsintát miközben a TV-t néztem, amiben valami sorozat ment.
A friss szerelmespár épp beszélgettek az érzelmeikről... Lehet nekem is ezt kéne csináljam?
Megetten az utolsó falatom utána felöltöztem és a srácokhoz indultam.

-LARA!-támadott le Hoseok.
-TEGNAP EZERSZER HÍVTALAK! MIÉRT NEM VÁLASZOLTÁL?

-Majd megbeszéljük Hobikám, de most beszélnem kell Jiminnel...-vettem le a cipőm.

-Mit mondjak neki?-álltam meg az ajtaja előtt.

-Ne gondolkodj, csak mond meg neki amit érzel.-paskolta meg a vállam Yoongi.
Benyitottam és ami fogadott azt mondhatnám, hogy nem meglepő. Jimin az ágyon feküdve nézte a plafont. Semmi zaj, semmi hang csak a szuszogását lehetett hallani.

-Tudod, minden ember hibázhat...-mentem be és leültem a földre az ágya mellé. Nem szólalt meg csak elfordítva a fejét nézett rám.
-Én is hibáztam egy nagyon nagyot...-éreztem, hogy a gombóc a torkomba folytogat és nem biztos ,hogy vissza tudom tartani a könnyeim.
-Ki akarom javítani ezt a hibámat, de csak te tudsz segíteni.-folytak végig a könnyek az arcomon.
-Megkérhetlek valamire?-töröltem meg az arcom.

-Hallgatlak...-suttogott, majd nyomatékosan a szemembe nézett.

-Kérlek szeress, Jimin.

_________________________

Tam tam taaaaam! Sokat gondolkozok a végén, de nem tudom melyik verzió legyen... Túlságosan szeretlek titeket, hogy elrontsam a pillanatot, de lesz ami lesz.
I PURPLE U~~~

Is this reality?! (BTS/Jimin ff.) /BEFEJEZETT/Where stories live. Discover now