°Lara szemszögéből°
Minden szép és jó? Mondhatni ezt? Igaz, Jiminnel összejöttünk, de böki a csőrömet, hogy ezek után mi lesz. Annyira zavaros, sosem volt még párkapcsolatom és ez most engem lesokkol. Mindig a jövőmre koncentráltam és a barátaimra, eddig a pillanatig nem gondolkodtam olyanokon, hogy mi van, ha.
-Minden rendben?-szorított a combomra.
-Persze, csak elgondolkoztam...-mosolyogtam rá, bár ezt ő nem láthatta, hisz az utat figyelte.
-Min?
-Mindegy... Mond, kiraksz engem a kisboltnál? Anyának vennék néhány cuccot.-túrtam a hajamba, miután befejeztem, hogy Őt bámulom. Egyszerűen fel se tudom fogni, pont Ő az aki szeret és Én pont Őt szeretem.
-Nem alszol nálunk?-állt meg a boltnál, hátha meggondolom magam. Ahogy rám nézett, szemei csillogtak a vágytól. Ez miatt oly boldogság járta át a testem.
-A...Aludni?-pislogtam néhányat, hogy észbe kapjak. Azzal az elszántsággal és mámorral töltötte el lelkem, nagyon furcsa volt. Mintha megannyi pillangó repdesne a gyomromban.
-Persze.-nevetett fel aranyosan.
-Aki már képes volt lehúzni rólam a nadrágot és múltkor velem aludt, pedig csak egy boxer volt rajtam, ne legyen szégyenlős!-mosolygott, majd felém hajolva egy puszit nyomott arcomra, melyen erősen látszott a felszökött pír, ami a múltbéli dolgok visszaemlékezése miatt látszódott meg. Viszont bennem volt még az a kérdés: Ez nem túl gyors? Ez normális?-És miben alszom? Nincs egy göncöm se nálam.-hajtottam le a fejem szégyenlősen.
-Ugyan már! Van rajtad fehérnemű, de ha gondolod akkor adok a kis testedre egy pólót.-simított ismét a combomra. Ezt nem hiszem el. Hogy tud ennyire megbabonázni engem? Igaz elég, hogy is fogalmazzak? Perverz volt? De akkor is meg volt a varázsa, s bátorsága, nagyon meggyőző volt, ez tetszett.
-Akkor menjünk hozzátok!-néztem fel rá, fülig érő mosollyal.
-Imádlak!-hajolt megint, hozzám, de most egy hosszí csókban részesített. Aish... Én is imádom.
A hozzájuk vezetett úton a rádióban hallott számokra vagy énekeltünk, vagy éppenséggel cikiztük azokat. Érkezésünk boldogan fogadták, majd amint meglátták összekulcsolt kezeink...
Mindenki gratulált, ami jól esett. Megöleltek, viszont Namjoon...-Ezt nem gondoltátok komolyan?-kért számon. Meglepő volt, nem csak a kérdése, hanem az anyanyelvemen beszélt hozzám.
-Mi a baj?-beszéltem én is angolul homlokráncolva. Nem értettem mi a baja. Nyakán megfeszültek az erek, kezét ökölbe szorította.
-Te tudod mit csinálsz! Ne nézz hülyének!-lépett elém sebesen, mérges tekintetére néztem fel.
-Megijesztesz! Nem értelek Nam, hát nem látsz?-böktem mellkasára. Én is feszült voltam. A testem remegett a dühtől.
-Én vagyok itt a leader! Tudom, hogy mi lesz jó a csapatom jövőjének! Mindent el fogsz rontani!-csapott combjára. Körbenéztem. Jimin ijedt tekimtete megrémisztett, majd ahogy a többiek tudatlan reakcióját láttam, megingott a bátorságom.
-Nem fogom ezt végig vinni. Tudom mit csinálok. Hidd el, nektek lesz a legjobb.-suttogtam a szavakat.
-Nem akarok vitatkozni, főleg veled nem! Szóval tegyél úgy, mintha lenyugodnál és megbeszéltük volna.-léptem közbe szerelmem mellé.-Szerencséd, hogy nem értették.-engedett el egy hamis mosolyt még angolul.
-Valójában értettem a lényeget.-nézett rám Hoseok.
-De nem mondom el nekik.-bólintott bíztatva.-Miről van szó?-simított a kezemre a mellettem álló.
-Ne beszéljetek előttem angolul, olyan mintha titkolóznátok.-fordított magával szembe.-Nyugi, már nincs semmi.-adományoztam meg egy bíztató mosollyal.
-Tényleg?-érintette össze homlokunk.
-Ne itt enyelegjetek légyszi.-szólt közbe Suga. Köszönöm. Jimin csak felnevetett, amit egy szemforgatással díjazott a rapper.
Ezután felmentünk Jimin szobájába. Már későre járt, így elakartam menni fürdeni.-Naaa!-nyafogott.
-Nem. Nem és nem!-ráztam a fejem ellent nem tűrően.
-De milyen már! Te is láttad a pucér felsőtestem! Ráadásul rajtad van melltartó is!-kaján vigyor ült arcára. Valahogy nem akarta elfogadni, hogy pizsomának elvettem az egyik melegítőnadrágját és nagy pólóját.
-Ez nem ugyanaz! Te a rajongóidnak is mutogatod magad!-nevettem fel védekezve.
-Akkor bemegyek hozzád fürdeni!-fonta össze karjait mellkasa előtt. Úgy nézett ki, mint egy durcizó kisbaba. Odamentem hozzá és megfogtam az arcát. Mosolyogva lehajolt hozzám, szinte pár centi választotta el ajkainkat. Megállítottam, s a szemébe fúrtam a tekintetem.
-Nem!-adtam gyors puszit homlokába, majd villámcsapásra rohantam be a fürdőbe bezárva az ajtaját.
-Aish! Cseles vagy!-kiabált nekem, mire felnevettem.
Lezuhanyoztam, amilyen gyorsan csak lehetett. Ruháinak sajátos Jimin illata volt, aminek örültem. Igaz nagy volt rám mindegyik ruhadarabja, így úgy néztem ki benne, mint egy törpe.-Mehe-szóltam volna neki, de hirtelen megfogott hátulról.
-Most megvagy!-ringatott engem állva. Nyakamra puszilt, amitől kirázott a hideg, mégis melegséggel töltött el.
-Nyúlj csak bele a zsebébe.-suttogott a fülembe, miközben egyik kezével eltűrte a hajam. Elpirultam a csiklandos érzéstől, majd ismét megjelentek az emlegetett pillangók a hasamban. Ahogy monda, benyúltam a zsebébe...-JIMIN!-kiáltottam. Szerintem a fejem felvett minden piros árnyalatot, amit csak lehetett, amint megláttam a csomagba zárt óvszert.
-Na? Ne mond hogy nem tetszik!-szorított magához nehogy el tudjak szökni. Szóhoz se tudtam jutni. Nem. Nem a boldogságtól, hanem a szerimte vicces, de egyébként kellemetlen helyzettől.
-Tudod ma mit fogunk csinálni?-vettem fel a játékot én is, s felé fordultam.
-Na mit?-nyalta meg ajkait.
Nincs átolvasva! Szerinted mit fognak csinálni?
UI: nézzétek meg instagramon cherryflower_coverdance új videóját! Eszméletlen jó lett!
YOU ARE READING
Is this reality?! (BTS/Jimin ff.) /BEFEJEZETT/
Fanfiction[Befejezett] Lara Smith egy lány aki Los Angelesben élt. Apja halála után Szöulba költözik anyukájával,hogy elfelejtsék a múltat. Folyamatosan jövőjére koncentrál, így tapasztalatlan dolgokkal küzd. De vajon, hogyan jön képbe a BTS? ->perverz,t...