Jeongguk kezei derekamra csúsztak, finoman simítgatták a vékony felső alatt lapuló bőrömet. Nyelve hamarosan utat tört magának, ezáltal még érzékibbé és forróbbá téve a pillanatot. Ujjaim hosszúkás hajába siklottak, majd mikor csókunk hevesebbé vált, meghúztam néhány tincsét. Morgása betöltötte a fülledt belteret, gyomrom beleremegett az érzésbe. Hamarosan elváltunk egymástól és lihegve bámultunk egymás csillogó szemeibe.
- Azt hiszem meg kéne nézni Sujinékat...
- A-a! Mostmár nem szabadulsz meg ilyen könnyen!
Mondatomat befejezni sem tudtam, újat meg elkezdeni pláne, hisz ajkai ismét enyéimen landoltak.Nem fogok hazudni, sokszor eljátszadoztam a gondolattal. Jeongguk egy jóképű, érett férfi, senki fantáziáját nem hagyja nyugodni. Sokszor képzelegtem vele, álmodoztam érintéséről. Hideg kezeivel és forró nyelvével egész testemet bejárhatná, egy szó nélkül hagynám, hadd tegyen velem bármit.
Azonban ez már nem képzelgés volt, hanem a valóság. Most nem az az incselkedő fiú voltam, hanem egy szende szűz kisfiú egy felnőtt férfi mellett.Míg elmélyedtem gondolataimban, Jeongguk gond nélkül szabadított ki az ülésből és ölében eszméltem fel. Hirtelen nagyon közelinek éreztem magamhoz, így arcom a piros ötven árnyalatában tündökölt.
Ajkai fölényes mosolyra húzódtak, majd ismét számra hajolt. Ez a csók azonban más volt. Most nem becézgette puha párnácskáimat, hanem szinte tépte, akár csak egy kiéhezett vadállat. Nyelve nem kért engedélyt, befurakodott forró szájüregembe és erőszakosan csapódott enyémnek. Bal kézfejével tarkómat fogta, szorította, míg jobbjával derekamat markolta. Ez a csók maga volt Jeongguk.
Szenvedélyes nyelvcsatánk megszakítása után nyakamra tért át, míg én még mindig levegő után kapkodtam. Lehetséges, hogy abban a pillanatban szégyellnem kellett volna magam, amiért ilyen könnyen hagyom Jeongguk-nak, hogy azt tegyen velem amit csak akar. De olyan régen vágytam, vágytunk már erre, hogy csupán ajkaimba harapva élveztem a kissé sem erkölcsös tetteit.Nyakam harcmezővé vált. Fogaival karcolta végig a már nedves felületet, melyet nyelve követett. Fülcimpámat harapdálta, közben pólóm alá nyúlva simogatott, néha körmével erősen belekapva az érzékeny felületbe.
Teljesen extázisba kerültem, a fejem már semmire nem volt használható, csak az járt benne, hogy ne merje abba hagyni.
- Emeld fel a kezeidet! - morogta fülembe, amit egy kisebb nyögéssel díjaztam és végtagjaim automatikusan emelkedtek a magasba, eleget téve kérésének. Szinte teljesen izgalmi állapotba kerültem már, melyet kedves utastársam vigyorogva konstatált. Kezei végigszánkáztak felhevült testemen, lélegzetem elakadt. Hideg kezei először mellkasomon pihentek meg, majd szájával közelített mellbimbóim felé. A hideg végigfutott gerincemen érintései összetettségétől.
- Ah, Jungkook...
Sajnos ez a pozíció nem nagyon engedett többet, így Jeongguk mérgelődve ugyan, de hátradöntötte ülését. Egy pár pillanatig fekve szemlélte félpucér valómat, mely teljesen kitárulkozva állt előtte. Már semmiféle pajzsot nem tudtam magam elé emelni, viszont már ő sem.
A kíméletlen lüktetés eluralta egész testemet, így muszáj voltam én kezdeményezni. Fekete ingjének gombjai az autó minden pontjába eljutottak, mikor széttéptem az egyébként elég drágának tűnő ruhadarabot.
- Azt a kurva... - lihegte kábultan, majd mintha üldöznék, olyan tempóban kezdett el babrálni övemmel. Én sem voltam rest, azonnal övéhez nyúltam. A finom bőrt állati vadsággal feszegettem le keskeny csípőjéről, majd ingjét elsöpörtem az útból. Ő már persze alsógatyám szegélyével bajlódott, mikor kopogás hangos zaja csapta meg fülünket.
YOU ARE READING
𝐁𝐥𝐢𝐧𝐝𝐥𝐲 𝐢𝐧 𝐭𝐡𝐞 𝐫𝐚𝐢𝐧 |✅
FanfictionHa nem vagy olyan mint a többiek, tönkretesznek. A világ a külsőségeké, a benső nem számít. Legyél olyan tökéletes, mint mások. Ha nem megy, gyenge vagy és kitaszítanak. Jimint is kitaszították. De mi történik akkor, ha a fájdalom és gyengeség...