Bucky ~20

814 64 13
                                    

Ez a történet megtalálható Kirisz 31 days Stucky című könyvében Galéria címmel. Innen is köszönöm, hogy megírhatom. Ez egy Középsuli AU lesz, mindenkinek jó olvasást.

[Olvasó szemszöge]

Mindjárt állva elalszom, a drága töri tanárom ugyan azzal a semleges arccal magyarázott. Annyira boldog voltam, mikor múlt héten Fury elmondta, hogy eljövünk a Brooklyn múzeumba. Nem gondoltam bele, hogy végig kell hallgatnom a tanár monoton beszédét. Engem és a bátyámat inkább érdekelnek a művészetek. Most éppen Picasso kiállítás van, mindennél jobban megakarom nézni. A hab a tortán az volt, hogy itt volt Fury osztálya is. Nem jövök ki valami jól velük, Stevevel sokszor kerülnek összetűzésbe és mivel ő az iker testvérem ezért mindig ott állok mellette. Mély levegőt vettem és körbe néztem hátha meglátom Tonyt, Samet vagy bátyust. Idegesen nyeltem, mikor rájöttem, hogy a töri tanár végzős osztálya állt köztem és a barátaim között. Megvontam a vállamat, hogy nem lesz kivel megosztanom „világfájdalmamat".

– Ha Fury így halad ki fogok ugrani az ablakon. – Morogtam az orrom alatt, a jobb oldalamon valaki felkuncogott. Elég hangos lehetett, mert Fury abbahagyta a magyarázást és villámló szemmel nézett a mellettem állóra.

– Mr. Barnes viccesnek tartja az afrikai törzsek kivégző maszkját? – Barnes? Ó te jó...végig itt állt mellettem? Idegesen nyeltem egyet és a szemem sarkából ránéztem. Bucky elfojtott egy mosolyt és nemlegesen rázta meg a fejét. Kontyba fogott hajából kiszökött néhány kósza tincs, ami így ide-oda repült. Összeráncoltam a szemöldököm, hogy eddig is mellettem állt-e, de nem. Biztos, hogy az a szőke szépség Sharon Carter állt mellettem. Ömlengett Steveről, mint mindig, hisz fülig szerelmes az iker testvérembe. Most nem a plázacica állt mellettem, hanem a hokey csapat kapitánya és egyik játékosa állt. Brock Rumlow és James Barnes. Egyáltalán nem kedvelem Rumlowot – sőt egyik izomagyút sem a csapatból – folyton piszkálja a fiatalabbakat. Plusz nem érti a visszautasítást. Pepper – Tony barátnője – nemet mondott neki, mikor „randira" hívta elég csúnyán reagált. Majdnem meg is pofozta, ezt sem én sem Steve nem hagytuk, olyan ügyesen kicsavarta a kezem, hogy el is tört. Mázlimra jobb kezes vagyok így ugyan úgy tudtam rajzolni. Tony azóta a lelkemre kötötte, hogy kerüljem a hokey csapatot. Hiába védtem meg a barátnőjét nem örült annak, hogy nem volt, aki segítsen neki kocsi szereléssel. Sam pedig majdnem térden állva könyörgött, hogy kerüljem el az egész csapatot. Nem igazán értettem, hogy miért kell távol maradnom Bucky tól is. Számomra ő tűnt a legnormálisabbnak az egész csipet csapatból. Tony azon a véleményen volt, hogy Barnes van olyan rossz, ha nem rosszabb mint a csapat többi tagja. Szerintem ez csak a régi közös ügyük miatt van. Tonynak óvodás korában volt egy arany piros színű kismotorja, aminek Barnes kitörte a kerekét. A drága Stark csemete pedig levágta a copfját. Soha nem értettem egyet velük, de a bátyám is ezt a notát fújja, bár ő azért, mert Rumlowék tönkre vágták a focipályát. Nem is értem Stevet, hisz ugyan abban a háztömbben lakunk, mint Barnes. Mindig láttom, ahogy eteti a környéken kóborló fehér kis cicát.

– Jövőre is meg kell majd hallgatnod. – Jött a suttogás a fülem mellől, kíváncsian néztem rá. Neki és kék szemei voltak akárcsak nekem. Értetlenül döntöttem oldalra a fejem. – Tavaly is elhozott minket és ugyan ez a szöveg volt. Mondjuk fogalmam sincs, hogy tud róluk többet beszélni. – Mosolyodott el a végére, mire én csak bólintottam egy aprót. Érdeklődve nézett rám, viszont én nem néztem rá, az ajkába harapott.

– Egyébként Bucky vagyok, igazából James, viszont mindenki így hív.

– Tudom... – Motyogtam kissé lehajtott fejjel, mire kérdőn, de mosolyogva nézett rám. – Mármint a bátyám focizik és anyának mindig fel kell olvasni az összes sport hírt. Szóval igen, mostanában mindig a hokey-val kell kezdeni. T/n vagyok. – Próbáltam terelni a témát, ez már így is elég ciki volt.

Avengers Oneshots (Kéréseket Elfogadok)Where stories live. Discover now