Avengers Oneshots (Kéréseket Elfogadok)

Bucky ~12

VirgZelfel kérésére készült egy Parental oneshot Buckyval. SheilaBarnesStark köszönöm szépen az ötletet. Remélem tetszik😉 Jó olvasást, mindenkinek🙂

[Bucky szemszöge]

Eleinte nagyon furcsa volt, hogy nem csak magamról, de a lányomról is gondoskodnom kell. Mikor fiatalabb volt úgy éreztem, hogy megint egy tizen éves vagyok a negyvenes években. Folyton bajba került, még akkor is, ha csak a Toronyban voltunk. Bement a laborokba vagy a súlyokkal játszott az edző teremben. Ahogy idősebb lett, úgy lett egyre óvatosabb és ügyesebb. Miután elkezdett iskolába járni folyton azt kérte tőlem és igazából mindenkitől, hogy tanítsuk meg harcolni. Nem igazán szerette, ha utána koslatunk, pedig mi csak azért tettük, mert nagyon szeretjük. Hamarosan tizenhat éves lesz az én kis tündérkém és nagyon büszke vagyok rá. Az iskolában jól teljesít és sokat szokott lógni a barátaival is. Azonban mindig tudja, hogy nekünk mikor van szükségünk rá. Fel akartam kelteni korábban, hogy megbeszéljem vele, hogy ma elvinném fagyizni suli után, de nem volt a szobájában. Kérdőn vontam össze a szemöldökömet.

– Péntek, hol van T/N?

– Miss. Barnes Mr. Wilsonnal fut a bázis körül, Mr. Barnes.

– Rendben, köszönöm Péntek. - Elindultam ki az udvarra. Ahogy láttam Sam elég lassan futott, míg T/N gyorsabban futott, de még nem sprintelt. Samen látszott, hogy ideges, bár nem értettem, hogy miért.

– Ki ne mond! Ki ne merd mondani! - Kiáltotta el magát Wilson kérdőn döntöttem oldalra a fejem. T/N hiába volt lemaradva simán utolérte.

– Bal oldal! - Kiáltotta a lányom mosolyogva, miközben megelőzte Wilsont.

– Ne már! - Kezdett el gyorsabban futni Sólyom. Mindketten megálltak és Wilson elég dühösen vizslatta, T/N-t ő azonban csak vigyorgott. Elkezdtem nevetni, mire felém kapták a fejüket. T/N mellém sétált és megpuszilta az arcomat.

– Szia apa.

– Jó reggelt kicsim. Fel akartalak kelteni, hogy beszéljünk, de nem voltál a szobádban.

– Tegnap este Sammel megbeszéltük, hogy ma reggel futni fogunk suli előtt.

– Soha többé nem fogok futni veled kis lány. Barnes biztos, hogy nem a vér szerinti lányod? Úgy fut, mint te vagy a Kapitány. - Mosolyogva néztünk össze és megrántottuk a vállunkat. Elindultunk befelé és megpusziltam a lányom homlokát.

– És miről akartál beszélni?

– Arra gondoltam, hogy suli után elmehetnénk fagyizni.

– Nekem oké. - Vont vállat és egy utolsó puszi után felment a szobájába tusolni és öltözködni. Miután elkészült és evett egy pár falatot a deszkáját felkapva indult el az iskolába.

Timeskip, mert Bucky még a szilvás párnát is szilvával eszi

T/N egy kisebb társasággal jött ki nevetve. Ahogy láttam leginkább fiúkkal van, de jól érzi magát így nem zavartattam magam. Kicsit körbe nézett, mikor megláttot, szélesebben elmosolyodott. Elbúcsúzott a barátaitól és felém gurult a deszkáján. Amint hozzám ért, a nyakamba ugrott és úgy ölelt magához. Hangosan felnevettem. Amikor elengedett furcsállva döntötte oldalra a fejét. Bár már ősz volt, még mindig kellemes meleg van délutánonként. Ennek ellenére én hosszú ujjúban vagyok kesztyűvel.

– Apa kérlek. - Nézett rám könyörgően. – Apa mondtam már, hogy engem nem érdekel mások mit mondanak. Téged sem kellene, hogy érdekeljen.