Avengers Oneshots (Kéréseket Elfogadok)

Brock Rumlow~1 Part II

Nem fogja teljesen követni a Tél Katonája filmet és az utánna jövő filmeket nem is fogja. Jó olvasást

[Olvasó szemszöge]

Lassan egy fél éve, hogy Brock értem jött, hogy elvigyen a lakásomból. Szerencsére megkértem Stevet, hogy mondja le a nevemben az ingatlant, mivel fogalmam sincs, hogy ez az egész meddig fog tartani.
Most már nyugodtan használhatok bármiféle technikai eszközt. Éppen a híradót hallgatom, miközben egy könyvet olvasok. Mikor eljutott az agyamig néhány mondat foszlány azon nyomban elkezdtem az interneten keresni cikkeket. Amiket olvastam a Hydra-ról az teljesen ledöbbentett. Könnyes szemmel olvastam a Brockról szóló jelentéseket. Amilyen gyorsan tudtam összepakoltam. Felhívtam Stevet, hogy jöjjön értem, mert én egy percig sem maradok tovább egy hazug házában. Szerencsére tíz perc alatt kész voltam és Steve is itt volt értem. Néma könnyeket hullajtva néztem ki az ablakon. Néztem, ahogy a szerelemmel közös emlékeinktől zsúfolt ház egyre távolabb kerül tőlem. Bárcsak a szívemtől is olyan távol került volna a ház tulajdonosa, mint én a háztól.

[Brock szemszöge]

Mikor negyvennyolc órás megfigyelés után végre kiengedtek a kórházból. Nagyon boldog voltam, de azt furcsálltam, hogy Rosalee nem jött meglátogatni. Mindegy biztos nem szeretett volna feltűnést kelteni. Mosolyogva léptem be a házam ajtaján.
- Rosalee megjöttem! - Kiáltottam fel és letettem a táskámat az ajtó mellé. Furcsállva néztem szét. - Rosalee? - Kérdeztem egy kicsit halkabban. Bementem a szobánkba, de nem feküdt az ágyon könyvet olvasva. Szét néztem az egész házban, még a hátsó kertben is körül néztem, de sehol nem volt. Aztán megláttam egy levelet a konyha asztalon.

"Kedves Brock
Nem tudom, hogy találkozunk-e ezért írom ezt a levelet. Megkértem Stevet, hogy jöjjön értem, mert nem tudok együtt élni egy hazuggal. Tudom jól, hogy nagyon bunkó húzás tőlem ebben a levélben szakítani veled...de máshogy nem biztos, hogy menne. Folyton elvarázsolsz a szemeiddel és biztos, hogy valahogy kimagyaráznád ezt az egészet. Remélem jól vagy, de kérlek ne keress engem.

Rosalee,
aki egyszer teljes szívéből szeretett téged"

Összegyűrtem a papírt. Ordítva könnyektől elvakulva kezdtem el szét verni az otthonomat. Itt hagyott, mert én nem mondtam el neki az igazat! Amit mozdítani tudtam eldöntöttem, törtem, zúztam. Az sem érdekelt, hogy mivel mit teszek. Rosalee a mindenem és a saját ostobaságomon és makacsságom miatt elment.
- Miért? Miért nem mondtam el neki?!- Kiabáltam a tükörképemmel. Dühtől eltorzult arccal vertem szét a tükröt puszta öklömmel. Nem érdekelt a kezembe fúródó szilánkok sem pedig a bele nyilalló fájdalom. A szívemben sokkal nagyobb volt és ez borzalmas volt tudni, érezni. Meg kell találnom, bocsánatot kell kérnem tőle. A nap lemenőben volt és valahogy bevánszorogtam az ágyba, miközben a fotóinkat nézegettem.
- Rosei....ígérem visszafogom szerezni a bizalmadat. - Suttogtam magam elé és egy apró puszit nyomtam a képre, majd elnyomott az álom.

Timeskip, mert Pietro megmelegít egy kis kínait és amíg melegszik megpróbálja minél többször körbe futni a Tornyot

Egy éve keresem Roseit és végre megtaláltam! Amikor megláttam, hogy Stark és Barnes társaságában lép be a Bosszúállók otthonába, majdnem homlokon csaptam magam. Hát persze, hogy Rogers nem hagyta egyedül. Teljesen logikus és mégis a bánat miatt nem jutott az eszembe. Összeszedtem magam és egy este bekopogtam hozzájuk. Rosalee ugyan úgy mosolyogva nyitott ajtót, mint mikor először találkoztunk. A pénztárcából a kezében arra következtettem, hogy rendeltek valami kaját. Elmosolyodtam az emlékek hatására.
- Szia édes. - Kezdtem a szokásos becenevével. Könnybe lábadt a szeme. Pofon vágott és rám vágta az ajtót. Teljesen ledöbbentem és elkezdtem ugyan úgy nevetni, mint régen. Mikor legközelebb nyílt az ajtó Rogers állt előttem és behúzott. A falnak szegezett és az összes Bosszúálló fegyverrel a kezében, harckészültségben állt körülöttünk.
- Mit akarsz Rumlow? Ha kérhetem ne hazudj úgy, mint legutóbb, mikor bekopogtál hozzám.
- Kapitány én csak Rosaleeval szeretnék beszélni.
- Az a pofon nem volt elég szép fiú? - Kérdezte Stark gúnyosan. - Szerintem jelenleg mindenki adna egy hasonlót.
- Kapitány, kérlek hadd beszéljek Rosaleeval. - Néztem folyamatosan az előttem álló férfira.
- Miért gondolod azt, hogy ő beszélni akar veled? Szerintem a levélben elég világosan megmondta, hogy nem akar veled találkozni.
- Igen tudom, de én szeretném neki megmagyarázni. Mert....mert szeretem mindennél jobban. - Válaszoltam teljesen őszintén. - Hallod Rosei én mindennél jobban szeretlek! - Kiabáltam, hogy Rosei is hallja.
- Haver mi lenne a befognád? - Kérdezett Sólyom kissé lekezelően.
- Srácok tudjátok, hogy nem szeretem csinálni és ti sem szeretitek, ha csinálom, de mi lenne, ha.... tudjátok- Kezdte a Skarlát Boszi. Tudtam, hogy mire gondol, bár az nagyon meglepett, hogy a többiek beleegyeztek. Nem ijedtem meg, tudtam, hogy mi a legnagyobb félelmem. Mielőtt még belekezdett volna a fogaim közt kiszűrtem neki a véleményemet.
- Csak a rajta Maximoff. Már úgyis átéltem. - Fáradtan elmosolyodtam- Pedig ott sem voltam, mikor kilépett az életemből. - Rájött, attól félek a legjobban, hogy Rosaleet elveszítem, de ez már megtörtént. Már vártam, hogy ténylegesen átéljem, hogy lássam mit műveltem a mindenemmel. Leengedte a kezeit és hátra lépett egyet. Mindenki kérdőn nézett rá.
- Wanda mi a baj?
- Nem megy...nem tehetem meg ezt vele...már így is összetört...- Motyogta, úgy, hogy mindenki hallotta.
- Nos szerintem mindannyian egyet értünk abban, hogy Rosalee nem szeretne veled beszélni. Szerintem jobb, ha most már mész. - Mondta a Kapitány és elengedett. Elálltak az ajtóból, lehajtott fejjel indultam kifelé, mikor is eszembe jutott egy remek ötlet.
- Segítek nektek. - Fordultam feléjük felemelt fejjel.
- Parancsolsz?
- Segítek nektek kiiktatni a maradék Hydra bázisokat.
- Sajnálom szép fiú, de már az összes Hydra bázisnak annyi. - Mondta Stark, mire belőlem kitört a nevetés.
- Ti komolyan azt hiszitek, hogy csak annyi volt? Sokkal több van.
- Honnan tudjuk, hogy nem csapdába akarsz csalni minket? - Kérdezte gyanakvóan Romanoff ügynök.
- Miért akarnálak csapdába csalni titeket? Segíteni szeretnék. A Hydra miatt elvesztettem mindent, ami fontos volt számomra...- A végére teljesen elhalkultam és a fejemet is a föld felé szegeztem. Rogers, Barnes és Sólyom közre fogadtak úgy sétáltunk el egy tárgyaló terembe, ahol megmutattam nekik néhány olyan titkos bázist, amit biztos, hogy nem pusztítottak el. Azt mondták, hogy holnap indulunk és én is velük tartok természetesen úgy, hogy a Maximoff lány mellettem marad. Már három bázist elpusztítottunk az ötből, amiről tudtam, ma megyünk a negyedikhez. A gép előtt készülődtem, mikor megláttam Rosaleet egy a Fekete Özvegyéhez hasonló ruhában. Kikerekedett a szemem mikor megláttam több okból is. Először is állati dögös volt ebben a szerkóban, másodszor nagyon úgy nézett ki, hogy ő is velünk tart. Hitetlenkedve fordultam a Stark-Rogers beszélgető pároshoz.
- Ugye csak vicceltek?
- Miért viccelnénk pont veled Rumlow? - Válaszolt kérdéssel Stark fáradt hangon.
- Kapitány legalább magának legyen esze! Rosalee nem jöhet velünk, mert...mert...
- Miért is nem mehetek? - Kérdezte mögülem a jól ismert hang. - Képzeld megtudom védeni magam. - Nézet rám gúnyosan és még mosolygott is.
- Rosalee én elhiszem, hogy megtudod védeni magad, de ez egy Hydra bázis és hidd el ők aztán nem szoktak cécózni.
- Rolnissal is elbántam. - Vont vállat nem törődőm stílusban. Tátva maradt a szám, míg a Bosszúállók vigyorogva figyeltek minket.
- Hogy mi? - Kérdeztem vissza, mert nem voltam benne biztos, hogy jól értettem.
- Jól hallottad. Elbántam Rolnissal teljesen egyedül, pedig akkor még eléggé kezdő voltam. - Bólogatott én pedig teljesen elképedtem rajta.
- Vegyük úgy, hogy meg sem szólaltam...- Motyogtam majd végre elindultunk. Ahogy láttam Rosei nagyon jól elbeszélgetett Barnessal. Olyan volt minden egyes mosolya, amit nem nekem szánt, mint egy kés a szívembe. Amikor már közel jártunk felvázolták a tervet. Homlokráncolva hallgattam, hogy Rosalee Rogerssel és Barnessal fog tartani. Magamban imádkoztam, hogy ne ejtő ernyő nélkül ugorjon ki. Stark kiküldött néhány drónt.
- Akkor induljunk. Rosalee, légy nagyon óvatos rendben? - Szorította meg a vállát Rogers, bennem egy kicsit felment a pumpa, de nem rendezhettem jelenetet.