Avengers Oneshots (Kéréseket Elfogadok)

Brock Rumlow ~1

Cukokra kérésére készült. Remélem tetszik 🙂. Nagyon élveztem megírni. Figyelem a történet jóval a Shield bukása előtt játszódik, mindenkinek jó olvasást. Csúnya beszéd előfordulhat.

[Brock szemszöge]

Erős lépteim csak úgy visszhangoztak a kihalt folyosón. Pierce hivatott egy fontos ügyben. Bekopogtam az irodája ajtaján, majd egy "Szabad" után bementem. Becsuktam magam mögött az ajtót.
- Uram. - Álltam meg vigyáz állásban.
- Parancsnok, kérem foglaljon helyet. - Mutatott az asztala előtt elhelyezkedő fotelok egyikére. Leültem és vártam a parancsot.
- Olvastam a jelentéseit a Kapitánnyal való közös akcióikról. Mondja csak milyen a kapcsolata vele?
- Mármint Rogers-szel uram? - Pierce csak bólintott egyet. - Amennyire ez lehetséges megbízom benne uram. - Feleltem tárgyilagos hangon. Nem szerettem az ilyes fajta beszélgetéseket.
- Ennek felettébb örülök, de mondja csak a Kapitány is bízik magában? Úgy értem, ha megjelenne a lakása előtt, akkor örülne magának?
- Személy szerint én nem örülnék neki, ha az egyik munkatársam egyszer csak megjelenne a lakásom előtt. - Válaszoltam egy kisebb mosollyal az arcomon, de látva főnököm dühös pillantását, gyorsan komolyra fordítottam a szót. - Nos bár Rogers Kapitány bízik bennem. Nem állunk olyan közel egymáshoz, hogy megigyunk egy sört bármelyik akciónk után. Figyelünk egymásra a bevetések alatt, de nem vagyunk barátok. Ha erre volt kíváncsi, uram. - Pierce egy kicsit elhúzta a száját.
- Értem...reméltem, hogy állnak olyan közel egymáshoz, hogyha maga betoppan hozzá, akkor behívja. - Sóhajtott fel kissé csalódottan. Kérdőn vontam fel a szemöldököm.
- Az lett volna a terv, hogy a Kapitányt átállítjuk a mi oldalunkra. Ebben játszott volna szerepet ön Parancsnok. - Bólintottam egyet majd elkezdtem agyalni. - Nos, mivel az ön és Amerika Kapitány kapcsolta nem mondható barátinak ezért ez sajnos nem fog összejönni. Köszönöm, hogy idefáradt Parancsnok. Most már elmehet. - Mondta főnököm majd a papírjaiba mélyedt. Felálltam és már a kilincsen volt a kezem, mikor visszafordultam, hogy megosszam az ötletemet Pierce-szel.
- Uram mi lenne, ha most férkőznék a bizalmába? - Erre érdeklődve nézett fel rám.
- Kérem folytassa Parancsnok.
- Nos uram én arra gondoltam, hogy most elmehetnék hozzá, mondván, hogy ne csak a bevetések előtt beszéljünk egy pár szót és hogy egyik kicsit jobban megismerjük egymás. Azt mondanám neki azért, hogy jobban tudjunk bízni a másikban. Ez persze tetszene neki véleményem szerint és egyre inkább a bizalmába fogadna és apró lépésekben állítanám át a mi oldalunkra.
- Ez egy kiváló ötlet Parancsnok! - Mondta Pierce, mire egy elégedett vigyor terült szét az arcomon. - Azt javaslom, hogy menjen és hajtsa végre máris. - Mondta egy kissé gonoszkás, de az enyémhez hasonlóan elégedett mosollyal az arcán.
- Igen uram! - Feleltem majd végleg távoztam. Mielőtt elindultam volna a Kapitány lakására átöltöztem. Egy sötét kék pólót vettem fel egy hasonló színű farmernadrággal és egy fekete bőrdzsekit. A motorommal leparkoltam a lakóház előtt, majd felsétáltam a Kapitány lakásához. Bekopogtam és folytot kiáltást és hangos nevetést hallottam odabentről. Végül egy hullámos fekete hajú barna szemű mosolygós fiatal hölgy nyitott ajtót hatalmas mosollyal az arcán. Mikor jobban szemügyre vett kérdőn vonta össze szépen ívelt szemöldökeit.
- Maga nem a pizzafutár. - Mondta, ki a nyilván valót. Mire belőlem kitört a nevetés.
- Valóban nem, de téged szívesen elviszlek egy körre. Meg előtte a mocimon is. - Kacsintottam rá és el is mosolyodottam a végére. Egy icipici pír szökött az arcára, de megforgatta a szemeit majd a lakás belseje felé fordult és elkiáltotta magát.
- Steve egy tipikus magát csábosnak képzelő rossz fiú van az ajtód előtt! - Az alsó ajkamba kellett harapnom, hogy ne nevessek rajta még egyszer.
- Ugyan édes...én nem szeretem hármasban. Mi lenne a mi ketten most eltűnnénk innen mielőtt a barátod ideér- Kacsintok rá újfent, hátha most rendesen elpirul és belemegy az ajánlatomba. Mire válaszolni tudott volna Rogers jelent meg mögötte. Furcsállva nézett rám.
- Rumlow. Van valami probléma? - Kérdezett engem és az előttem álló hölgy csak úgy kapkodta a fejét köztem és Amerika hőse között.
- Nem, nincsen semmi probléma Kapitány csak arra gondoltam, hogy beszélgethetnénk egy keveset. Ahogy látom rosszkor érkeztem. Majd máskor visszajövök. Elnézést, hogy megzavartam a randevút. - Már éppen fordultam volna meg és elindultam volna haza, mikor a nőből kitört a nevetés. Mikor visszafordultam a Kapitány is mosolyogva nézett engem.
- Azt hiszem, hogy én most megyek.
- Rendben és köszönöm a segítséget.
- Ugyan bármikor. - Legyintett a nő majd a Kapitány ajtaja melletti lakásba ment be. Elképedve néztem hol a már csukott ajtóra, hol pedig a "bajtársamra".
- Semmit nem értek...- Motyogom magam elé, mire Rogersből kitört a nevetés.
- Nem a barátnőm, vagyis nem olyan értelemben, ahogy te gondolod. Ahogy látod a szomszédom. Gyere be nyugodtan. - Jobban kinyitotta az ajtót, így betudtam menni.
- Értem és köszönöm. - Bementünk a nappaliba. - Tudom, hogy semmi közöm hozzá, de mi volt az a folytot kiáltás? - Nézek kérdőn a csillagos hősre. Rogers egy kissé behúzta a nyakát.
- Nos még mindig különösek nekem ezek a mai dolgok és vétlenül tönkre vágtam a televíziómat. Hiába nyomkodtam a távirányítót nem történt semmi. Rosalee -a szomszédom- egy igazi kis technikai zseni ezért megkértem, hogy segítsen. Már megrendelte a pizzát miután megkértem, hogy segítsen felhívta a pizzériát, hogy ehhez az ajtóhoz hozzák a rendelését. A képet már sikerült visszahoznia és éppen egy horrorfilm ment. - Érdeklődve figyelem minden szavát, megvakarta a tarkóját. - Kérlek ne nevess ki, de egy kicsit megijedtem a hirtelen elém ugró szellem láttán. - Azonnal a szám elé kaptam a tenyeremet, nem akartam nevetni, mert egy ilyen helyzetben én is megijedtem volna. Hiába a Hydra-s kiképzés. Ahogy láttam Rogers értékeli, hogy próbálom betartani a kérését.
- Mi szél hozott erre Rumlow? - Miután sikerült összeszedni magam elmagyaráztam a Kapitánynak, hogy miért is jöttem. Természetesen ki hagyva azt a részt, hogy a Hydrához akarom átállítani.
- Az igazat megvallva ez az én fejemben is megfordult már. - Mondja mosolyogva erre nekem is egy halvány mosoly szökik az arcomra. Majd valaki csengett az ajtón, azonnal felállok.
- Majd én nyitom.
- Rendben. Kérsz valamit inni. Sörön kívül bármit tudok adni.
- Ha van kóla az jó lenne. - Nézek még vissza rá a vállam felett. Amikor ajtót nyitok egy pizzafutár áll előttem. Kifizettem a pizzát és utána becsuktam az ajtót. Hatalmasat kordul a gyomrom és legszívesebben az egészet megenném, bár van egy olyan sanda gyanúm, hogy sem Rogers, sem a szomszédja nem díjazná.
- Ki volt az? - Kérdi a Kapitány, mikor besétál az előszobába. - Jaj, ez biztos Rosalee pizzája. Rumlow nagy kérés lenne, ha te vinnéd át neki? Nekem beszélnem kell Tonyval. Az előbb hívott. Azt hiszem, hogy ezt a beszélgetést el kell napolnunk.
- Ugyan semmi baj. Bár nem hiszem, hogy a szomszédod kedvelne...- Húzom el a számat, pedig nagyon csinos.
- Kedvel téged. Általában, ha valaki úgy beszél vele, mint te akkor rávágja az ajtót, de előtte pofon vágja vagy megüti. Veled egyiket sem csinálta szóval kedvel.
- Honnan veszed ezt? - Kérdezem összevont szemöldökkel.
- Volt olyan, hogy teljesen kiment a fejemből, hogy vacsorám megromlott mire haza értem egy bevetésről és Rosei meghívott magához. Egyszer ki kellett mennie mert kopogtak és aztán csak egy ajtó csapódást hallottam. Mikor rákérdeztem, hogy mi történt ugyan azt mondta, mint amit nálad. - Egy kicsit elmosolyodtam, valahogy abból a kis nőből nem tudtam kinézni, hogy bárkit is pofon vág, ne adj isten bemoss neki egyet.
- Oké rendben át viszem neki. De ha betöri az orrom magadra vess, ha nem fedezlek a kövi akció során. - Figyelmeztettem felemelt mutatóujjal. Mindketten egyszerre kezdtünk el nevetni. Steve elindult lefelé én pedig bekopogtam. Rosalee azonnal ajtót nyitott és kérdőn nézett rám.
- Azt hittem nem vagy pizza futár.
- Nem is vagyok. Csak Rogershez hozták a tiédet és ha már úgyis megyek gondoltam behozom neked.
- Ugye nem ettél bele? - Néz rám egy kicsit szúrósan. Mosolyogva közelebb hajolok hozzá.
- Megfordult a fejemben Rosalee. - Észrevettem, hogy egy hatalmasat nyelt.
- Honnan tudod a nevem?
- A szomszédodnak elég nagy a szája. - Suttogtam a fülébe miközben kaján vigyor terül el a számon.
- Téged, hogy hívnak?
- Brock Rumlownak édes.
- Nos akkor Brock Rumlow dögölj meg! - Kikapta a pizzás dobozt a kezemből majd rám vágta az ajtót. Egy percig csak álltam majd kitört belőlem a nevetés és az ajtót kezdtem el csapkodni, miközben neki dőltem.