Hard |Haikyuu Fanfiction - Befejezett|

| 32. Fejezet |

  - Maradj ott! - szóltam nevetve, miközben az ágy egyik felén álltam.

A hajam teljesen kócos volt, és a szívem őrületesen dobogott.

  - Miért is? - kérdezte mosolyogva Akaashi, miközben az ágyamra támaszkodott, csak éppenséggel a másik oldalon.

  - Tudok verekedni! - fenyegetőztem.

  - Nem mondod. Képzeld, én is tudok - nézett rám kedvesen - Megmutassam, hogy hogyan? - térdelt az ágyra.

  - Ne gyere közelebb! - léptem hátra egyet.

Akaashi ekkor hirtelen ugrott az ágyra, én pedig szaladni kezdtem, ki a szobámból. Akaashi rögtön a nyomomban volt, én pedig röhögve és hevesen kalapáló szívvel futottam a fürdőbe, majd zártam magamra az ajtót. Hallottam, hogy Akaashi hamar odaér az ajtóhoz, majd kopogni kezd rajta.

  - Jelszót kérek! - szóltam ki.

  - Nem tudok jelszóról! - szólt kintről Akaashi.

  - Találgass! - nevettem el magamat.

  - Szeretlek? Babu? Picim? Baba? ? Töri? Matek?

  - Nem - szóltam nevetve.

  - Kérek valami kiindulási pontot.

  - Nem, mert akkor egyből kitalálod. Gondolkozz, hiszen úgyis szereted ezt a dolgot - nevettem.

  - Jézusom, [Név] - röhögte el magát - Ipari forradalom?

Ekkor elfordítottam a kulcsot, majd kinyitottam az ajtót, és Akaashira mosolyogtam.

  - Szia - néztem fel rá.

Akaashi csak nézett le rám, majd hirtelen elém lépett és az oldalamra vezette a kezeit, majd elkezdett csiklandozni.

  - Nem...ne...nem ér! - nyögtem ki nehezen, miközben próbáltam kiszabadulni a karjai közül.

Akaashi erősen nyomta az ujjait a bőrömbe, miközben csiklandozott. Jómagam csak hangosan nevettem, miközben próbáltam megszökni előle.

  - Akaashi! - kiabáltam könnyes szemekkel, és nevetve

  - Megadod magad? - kérdezte, miközben abbahagyta a csiklandozást és csak megfogta a derekamat.

  - Nem akarom - néztem fel a szemébe, miközben a hajam a szemembe lógott - Játsszuk le igazságosan!

  - Mit értesz igazságos alatt?

  - Hagyd magad picit, mert erősebb vagy amúgy is.

  - Eddig is hagytam magamat - szólt pislogva.

  - Most komolyan? - kérdeztem megrökönyödve.

  - Úgy látszik rendes erőhöz kell folyamodott - szólt, majd hirtelen megragadta a derekamat, és a vállára dobott.

Hirtelen felkiáltottam Akaashi gyors tette miatt. Ő azonban még így is fogott, hogy nehogy leessek. Ezt követően visszaindult velem a szobámba, és ahogy átléptük a szobám ajtaját, én erőből rácsaptam egyet Akaashi fenekére, mire ő lendületből az ágyamra dobott engem.

  - Hé! - szólt zavartan, miután ledobott.

  - Nem bírtam megállni - vallottam be.

  - Igen? - húzta mosolyra az ajkait.

  - Jézusom, ne csinálj semmit, már nem tudok nevetni! - néztem rá kétségbeesetten.

Akaashi csak az ágyra vetette magát, majd lefogta a kezeimet, mire én egyből erőt vettem magamon és kiszabadítottam a kezeimet, és lenyomtam Akaashit oldalasan az ágyra, és a lábára ültem.