Hard |Haikyuu Fanfiction - Befejezett|

| 81. Fejezet |

A hétvége eljövetelével eljött az is, hogy Bokutoék iskolájába mehessünk arra a kisebb rendezvénynek nevezett eseményre, amikor is bent aludhatunk a suliban. Végül megrendezik, és mehetnek külsősök is. Bokutoék pedig meghívtak minket, így Tetsu, Lev és én mentünk. Kenma otthon volt, hogy pihenhessen, így természetesnek véltük, hogy ő nem tud jönni. A társaságunk nélküle nem volt egész, azonban neki most a pihenés volt a legelső.
  Mivel kevesen voltunk alapból is, de a játékban egyre kevesebben maradtunk. A héten Nobuyuki kiejtette Yakut. Az volt a feladata, hogy röpi edzés után közösen szedjék össze a labdákat, kettesben és ha ez összejön, akkor megöli. Végül sikerült neki, így már csak Tetsu, Bokuto, Nobuyuki és Akaashi voltak játékban. Mivel én kiestem, megnézhettem, hogy kinek mi volt a neve és a feladata. És ahogy sejtettem, miután kiestem, akkor Akaashi elmondta nekem, hogy van egy erős tippje, hogy nálam ott volt Tetsu. Ezt követően pedig kikövetkeztette, hogy Tetsu most már Nobuyukinál van. Az egyik felosztásnál érdekesnek vélem, hogy miképp fog megtörténni a gyilkolás, de biztosan megoldja majd az illető. Úgy, ahogy a többiek is.
  Szombat este mentünk a Fukurodaniba közösen a többiekkel. A tornateremben volt ez az egész, és a kis klikkesedések nagyon is látszódtak. Mindenki a saját kis társaságával volt egy helyen, így mi is így tettünk. Akaashi volt az, aki elmondta, hogy mit hozzunk, azonban mivel nekünk nem volt hálózsákunk, ezért ő tudott biztosítani, mivel sokat kirándult a szüleivel. Míg mi csak hálózsákkal voltunk, addig Bokuto volt az, aki tényleg rendesen felkészült.

  - Az mi, Bokuto? - néztem felé, miközben próbálta kiszedni a cuccait a táskából.

  - Az nem egy sátor? - vonta fel Tetsu a szemöldökét.

  - De, viszont nem tudom kivenni - erőlködött a fiú.

  - A padlóba akarod beleverni, hogy megálljon? - kerekedett el Akaashi szeme.

  - Dehogyis! - szólt Bokuto - Olyan, hogy nem kell beleverni a földbe. Nem segítenétek szétnyitni? - nézett a fiúkra.

  - Miért hoztál sátrat, Bokuto? - vonta t kérdőre Tetsu.

  - Hitominak nincsen hálózsákja és nem tudtam sehogyan se szerezni neki, így sátorban majd kényelmesebb lesz. Ő alszik bent, én pedig majd a hálózsákomban - szedte ki nehezen a sátor hozzávalóit, majd a parkettára tette.

  - Azt hittem bent alszol vele - pislogtam, mire Bokuto pislogva nézett rám.

  - Nem, dehogyis, nem - mondta egyből - Nem szeretnék semmit se elsietni vele és nem szeretném, ha kényelmetlenül érezné magát. ha majd egyszer együtt alszunk, akkor azt egy rendes és kényelmes ágyban szeretném, nem pedig így - magyarázta.

  - Hitomi mikor jön amúgy? - kérdezte meg Lev.

  - Azt mondta, hogy az anyukája majd tíz körül hozza el őt. Mondtam, hogy elhozom magunkkal, de az anyukája biztosabbnak látta, hogyha majd ő hozza el - magyarázta Bokuto - Megértem, hogy az anyukája szeretné elhozni, hiszen mégiscsak félti őt.

  - Hitomi tud arról, hogy a sátorban alszik, míg te kint? - kérdezte meg Tetsu.

  - Nem, de remélem jó lesz neki. Hoztam párnákat, meg mindenfélét, hogy kényelmes legyen neki és ne fájjon semmije, ha felkel - mondta Bokuto.

A szívem megtelt melegséggel, amiért Bokuto így gondoskodott Hitomiról. Lehet, hogy ez nem olyan nagy dolog, azonban szerintem mégis az. Azt nézi, hogy Hitominak mi a jó és őt helyezi előtérbe.

  - Mondtam Hitominak, hogy majd intézem az alvási helyét - mondta Bokuto - Segítetek akkor felállítani? Légyszi - nézett ismét a fiúkra.

A fiúknak egy szava se volt Bokutora, aki képes volt csak azért hozni egy kisebb sátrat, hogy a barátnője tudjon hol aludni. Bokuto iszonyatosan aranyos volt, és csak mosolyogni tudtam azon, ahogy Hitomival foglalkozott.