|2|

91 11 2
                                        

"What the hell's going on/Can someone tell me please?"     
(Crusher P-Echo)

Yume egyszerűen elképzelni sem tudott tízmilliárd yent. Fizikailag mennyi pénz lehet az? Lehet, hogy egy szobában sem férne el... Ő maga is tudta jól, mennyire gyerekesek a gondolatai, de egyszerűen nem tudott szabadulni tőlük. Elvégre... ha az árvaházon múlik, neki sosem lesz saját pénze. Pártfogójától ugyan minden karácsonykor és tanév végén kapott egy kevés zsebpénzt, de abból igen nehezen tudott kijönni, tekintve, hogy állítása szerint a férfi sem volt túlságosan elkapatva az anyagiak szempontjából. A bérgyilkosság rendkívül pénzigényes meló, ezt Yuménak nagyon hamar meg kellett tapasztalnia. Így aztán, szégyen vagy nem, de hamar kitanulta a zsebtolvajlást. Vagy a tárgyat szerezte meg, amelyre éppen vágyott, vagy az ahhoz szükséges pénzt. Ezekről a kis akcióiról még a pártfogójának sem számolt be soha, ám volt egy olyan érzése, hogy anélkül is tudja.

-Ez csak természetes – magyarázta Karasuma az osztályszerte felhangzó hangos "HOGY MICSODA?" hitetlenkedésre – A sikeres gyilkosság szó szerint megmenti a Földet. Szerencsére ez a fickó lenéz benneteket. Látjátok? A feje zöld-sárga csíkos, ha ilyen, az azt jelenti, hogy elbízta magát.

-Milyen bőre van ennek? – suttogta döbbenten Terasaka kettővel a lány melletti padban.

-Természetes, hogy lenézlek titeket. Ha a kormány sem képes rá, ti hogyan tudnátok megölni? – önérzeteskedett a polip – Amikor az új vadászrepülőiket küldték rám, a végén kifényesítettem a levegőben a gépet!

-Mi ez a tisztogatási mánia? – kérdezte halkan az első sorban ülő Kurahashi.

-Biztos mizofóbiás – vágta rá Fuwa – Tudod, mint Overhaul a Boku No Hero Academia-ból...

-Ó, Kai – sóhajtott ábrándosan Kurahashi.

-Lányok, ne már... - nyögött fel Maehara.

-Muszáj megtalálnotok a gyenge pontját, és aztán kihasználni azt – Karasuma szemmel láthatóan nem zavartatta magát a manga-megbeszélés miatt, miközben egyik társa egy hatalmas, félembernyi nagyságú állványt tolt be az ajtón – Biztosítunk számotokra olyan fegyvereket és muníciót, amik emberre nem ártalmasak, de ellene jók lesznek. A barátaitok és családotok előtt ez titok.

Nem mintha egyik is lenne, fintorgott magában Yume. Jó, ez így, ebben a formában nem teljesen volt igaz, hisz simán elképzelhetőnek tartotta, hogy a nemkívántsága miatt került annak idején az árvaházba, és a szülei vígan élnek valahol. Barátai pedig ugyan voltak, de azok mind itt ültek, vele egy légtérben.

-Nos, ennyi volna. Töltsük hasznosan a fennmaradó egy évünket! – lelkesedett a polip. Az biztos, hogy hozzáállás tekintetében teljességgel egymás ellentétei voltak Karasumával. Ez így érdekes lesz.

                                                                                       *****

-Anyááááám! – fogta a fejét Yume, miközben Yukiko padján ült, közvetlenül barátnője mellett – Ilyen nincs, Yuki, ilyen roooohadtul nincs!

-Hát, én se nagyon akarom elhinni... tiszta boss rush – forgatta ügyetlenül a fekete hajú lány a zöld gumikést, amit a rózsaszín "polipellenes" lövedékekkel és pisztolyokkal együtt kaptak a kormány embereitől – Egyáltalán, tudnunk kéne bánni az ilyenekkel?

-Nem. - vett nagy levegőt Yume. Épp ez az, hogy nem. Még alig fogta fel az eseményeket, de kezdte azt hinni, hogy ezt az egészet csakis az ő szívatására találták ki. Vagy az univerzum összeesküdött ellene. Amennyire tudta, rajta kívül az osztályból senki más nem részesült fegyveres képzésben, és bár akadt egy-két kiemelkedő fizikai erővel rendelkező fiú (Terasaka például, vagy éppen Yoshida), de nagy tételben fogadott volna rá, hogy pusztán erővel a poliplényt képtelenség legyőzni.

-Van egy ötletem! – csillantak fel Nakamura Rio szemei, aki szintén az ő padjukat választotta székhelyül tanítás után - Ha mindenki, egyszerre, más irányokból...

-Nenenene! – fogta be a szőke lány száját a tenyerével Yume – Amíg itt van, addig nem biztonságos merényletekről beszélni, bármikor kihallgathat. Írd meg a csoportba!

Rio már vette is elő amobilját, hogy bepötyögje a Messengeres osztálycsoportba a tervüket. Ujjaisebesen siklottak az érintőképernyőn, és pár pillanat múlva huszonhat pittyegéshallatszott a terem különböző pontjairól. A 3-E összes tagja csak egyjelentőségteljes pillantással vette tudomásul, hogy értik a tervet. Ideje elkezdeni a gyilkolászást. 

Extra-rövid fejezet... jellemző, hogy a két véglet közt ugrálok: vagy 2000+ szavasak lesznek a részek, vagy hatszáz-valamennyi XD

Tale of the White DemonTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang