Tabu.

8 / 1

Harry és Ginny másnap reggel kellemesen meglepődtek, amikor barátnőjük ásítozva bár, de jókedvűen jelent meg a reggelinél.

A nap, miként az utóbbi hétvégéken általában, főleg tanulással telt, melynek során Hermione komoly segítséget jelentett a másik kettőnek. Minden békésen zajlott, amíg Harry meg nem kérdezte Hermionét, hogy nem akarja-e az estét vele, Ginnyvel és még egypár végzős griffendélessel tölteni.

– Nem megy – felelt Hermione. – Pitonhoz kell mennem.

– Ugye nem akarod bemesélni nekem, hogy az a disznó már megint büntetőmunkát sózott rád? – kérdezte Harry hitetlenkedve.

– De! – válaszolta röviden.

– Mi a csudával tudja ezt indokolni? – kérdezte Ginny fejcsóválva.

– Na igen, szembeszegülök vele – felelt Hermione vállat vonva.

– Hermione! Az elmúlt években, mióta csak itt vagyunk, nem volt annyi büntetőmunkád Pitonnál, mint ezen a héten – szólt Harry ingerülten – …kaptál egyáltalán eddig bármikor… ? – Elgondolkodva ráncolta a homlokát. – A pokolba is – folytatta erélyesen –, mit művelsz, amikor nála vagy, ami ennyire felbőszíti?

– Nem engedem, hogy kikészítsen – válaszolt Hermione.

– Hé, minek stresszeled magad röviddel a záróvizsgák előtt? – kérdezte Ginny fejcsóválva. – Mondd neki egyszerűen azt, amit hallani akar, alázkodj meg egy kicsit, akkor majd békén hagy!

– Nem – felelt Hermione.

– Inkább a tanév végéig minden estédet ezzel a döggel akarod tölteni? – kérdezte Harry undorodva.

– Ha muszáj – felelt higgadtan.

– De mit érsz el ezzel? – sóhajtott Ginny. – Hermione! Néha egyszerűen okosabb, ha behúzod a nyakad és nyugodtan tűrsz, ahelyett, hogy tiltakoznál.

– Amíg szembeszállok ezzel a bánásmóddal, ahelyett, hogy csöndben elfogadnám, legalább tükörbe tudok nézni – válaszolt metszőn.

Ginny némán lehajtotta a fejét.

– Ez nehéz út, ha ezen akarsz járni – szólt Harry sötéten, de Hermione egy szikrányi elismerést is kihallani vélt a szavaiból.

Rámosolygott, és megvonta a vállát.

– Szükséged van segítségre? – kérdezte Harry. – Felbosszantsam én is, és vegyem át a büntetőmunka felét?

Ginny felháborodott pillantást vetett rá.

– Nem, Harry, nem szükséges – szólt Hermione mosolyogva –, már bőven eleget bosszantottad.

Harry határozatlanul bámult rá.

– Ne aggódjatok, megoldom! – folytatta Hermione gyorsan. – És most gyerünk enni, majd’ éhen halok.

_____

Piton is viszonylag jó hangulatban töltötte el a napot, ami nagyrészt azon múlt, hogy egyedül lehetett. Csak este találkozott először más kastélylakókkal.

Kiélvezte Tonks űzött tekintetét, amint leereszkedett vele szemben a tanári asztalhoz.

Voltaképpen nem lett volna vele különösebb baja – eltekintve persze az extravagáns, állandóan változó külsejétől és attól a tulajdonságától, hogy szinte vonzotta a baleseteket –, de azt korántsem bocsátotta meg neki, hogy az általa rég vágyott állást megkapta. Még annyi tisztesség sem volt benne, hogy bocsánatot kérjen érte.