Miután Kook becsukta az ajtót, végigment a szobán és lerakott az ágyra. Fülig érő szájjal mászott be mellém és törökülésben ülve elhelyezkedett velem szemben. Én is mosolyogtam, de kicsit kezdtem zavarba jönni. Soha nem aludtam még együtt fiúval és most itt ül előttem egy és ki tudja mi járhat a fejében.
-Na mit csináljunk? - kérdezte lelkesen. Én csak a pulóverem ujjával játszadoztam. - Naa most miért vagy zavarban? - nevetett, majd közelebb jött és átölelt. Odahajoltam hozzá és viszonoztam az ölelést. Olyan megnyugtató volt a karjaiban lenni, minden kétségem elszállt. - Mondjuk mit szólnál hozzá, ha megnéznénk egy filmet? - dobta fel a mentőötletet. Én csak bólintottam egyet. - Akkor megyek és lefürdök, aztán visszajövök hozzád rendben? Nagyon megizzadtam és nem akarok ilyen büdösen befeküdni melléd. - mondta, majd fel is kelt és elindult az ajtó felé.
-Engem nem zavar. - kiáltottam utána. Visszapillantott rám gyönyörű szemeivel és elindult az ágy felé.
-Én érezném magam szarul. - mosolygott rám, majd nyomott egy puszit a homlokomra és kiment. Én meg csak ott ültem egy idióta mosollyal az arcomon. Mióta belépett ez az angyal az életembe, nem tudom nem mosolyogni. Sokkal vidámabb vagyok. Elhatároztam, hogy én is lefürdök gyorsan, amíg Kook vissza nem ér. Bementem a fürdőbe, majd beálltam a zuhany alá. Ma nem akartam hosszan pancsolni. Mikor végeztem és kiszálltam a kádból, akkor vettem észre, hogy nem vittem be magammal a pizsamámat. Mindig ez van. A memóriám olyan, mint egy aranyhalé. Magamra tekertem a törülközőt és gyorsan kisétáltam, de éreztem mennyire hideg van. Ahogy kinyitottam a szekrényt és elkezdtem keresni a ruháimat egyszer csak meg hallottam egy hangot:
-Ha ilyeneket csinálsz, akkor koránt sem biztos, hogy tudok majd jól viselkedni. - suttogta, mire engem kirázott a hideg. Próbáltam takargatni magam, ahogy tudtam, de egyik kezemmel fognom kellett a törülközőt is.
-Jungkook menj már ki! - kiabáltam oda neki teljesen elvörösödve. Ő csak megvillantotta fogait és sötét szemekkel bámult rám.
-Engem nem zavar. - utánozta a hangomat, mikor az előbb ugyanezt mondtam. Gyilkos tekintettel bámultam rá, de meg sem mozdult. Gyorsan kiszedtem a pizsamámat és a fehérneműt, majd berohantam a fürdőbe és bezártam az ajtót. Ha ez így megy tovább akkor ki sem megyek innen. Az a sötét tekintet amivel bámult rám... Attól mindig zavarba jövök. Végül egy pár perc gondolkodás után felhúztam a rövidnadrágomat és a trikómat, aztán kinyitottam az ajtót. Jungkook épp a telefonját nyomkodta, majd amikor hallotta, hogy kisétálok, rám pillantott. Tekintetével végig követte a mozgásomat, de nem tudtam leolvasni az arcáról, hogy mit gondol.
-Ez nem volt szép az előbb! - mondtam neki, de ő is érezte, hogy igazából nem is haragszom rá. Szégyenlősen elmosolyodott és elkezdte rágicsálni az ajkát.
-Sajnálom. - nézett rám ártatlanul. Nem tudtam rá haragudni. Ilyenkor olyan, mint egy kisfiú. - Idejössz? - nyújtotta felém a kezeit. Én szépen lassan elindultam felé és bebújtam a takaró alá. Ő mögém mögém ült és lábait kinyújtotta az enyémek mellett, majd átkarolta a derekamat. Állát a vállamra tette és ránk húzta a takarót. - Választottam egy filmet már nem baj? - mormolta a bőrömbe.
-Dehogy baj. Mit nézünk? - kérdeztem, miközben hátradöntöttem a fejem Jungkook vállára.
-Egy filmet amit már rég láttam. Az egyik kedvenc horror filmemet. - búgta a bőrömbe. Beleborzongtam a tettébe. Nem vagyok oda a horror filmekért, mert mindig rettegtem az egész film alatt és utána is. De ha Kook szeretné megnézni, akkor én is.
-Rendben benne vagyok, de nem fogsz tudni elaludni a film végéig, mert nagyon félek az ilyen filmektől. - mondtam, majd már akkor megijedtem, amikor az első képeket megláttam. Jungkook csak jobban összeszorította karjait körülöttem.
KAMU SEDANG MEMBACA
Kedves idegenek (JK ff.)
Fiksi PenggemarAz elején nem ismerték egymást... A lány csak dolgozni akart. A 7 fiú csak a világot akarta meghódítani. És hogy hogyan találkoztak össze? Rose Black, egy 18 éves lány aki ápolónak tanul, hatalmas lehetőséget kap. Lehetősége nyílik csatlakozni ahhoz...