Kedves idegenek (JK ff.)

6. Fejezet

Éppen az előtérbe tartok a többiekhez, hogy induljunk a próbára. Még mindig teljes homály, hogy mi történhetett az éjjel. Ma már jobban felöltöztem, húztam egy jó meleg pulóvert és egy kabátot is, de azért Jungkook pulóverét is elrejtettem a táskámban. Nem bírtam elmenni nélküle. Apropó, meg kellene talán kérdeznem őt, hogy mi történt éjjel, hátha tud valamit. Mikor leértem és kinyílt a liftajtó, bal oldalt megpillantottam Joe-t és Sarah-t, jobb oldalon pedig a fiúkat. Akkor ezek szerint, megint egyszerre indulunk. El akartam menni a kollégáim irányába, de egy felém rohanó Suga megakadályozott benne. Kezét kitárva rohant felém, amire én csak mosolyogni tudtam. Jó szorosan átölelt.

-Húgi! Úgy aggódtam, merre voltál, fel sem vetted a telefont! Kerestünk a fiúkkal. Aztán kettéváltunk, mert kiderült, hogy Jungkook is eltűnt. - amint befejezte a mondandóját egy kicsit elgondolkodott és leesett neki a tantusz. - Csak nem együtt tűntetek el húgi? - kérdezte szemöldökét húzogatva. Én csak eleresztettem felé egy apró mosolyt.

-Majd mindent elmagyarázok később. - suttogtam a fülébe, majd mielőtt elsétáltam volna intettem egyet a többi fiúnak is, akik viszonozták, különféle lelkesedéssel. Jimin például felállt a fotelra és mind a két kezével eszeveszettül integetett nekem. Kezembe temettem az arcom, majd megfordultam és elmentem Joe-hoz. Még egyszer hátrapillantottam és összetalálkozott a tekintetünk Jungkookkal. Ő csak mosolygott egyet, majd rám kacsintott. Mikor pedig észrevette mennyire elvörösödtem, csak még szélesebb lett a mosolya. Egyre kevésbé tudom magam tartani a közelében. Fogalmam sincs ez miért van, de hosszú távon nem lesz jó. Végül kis idővel később elindultunk az arénába a főpróbára. Ma este lesz a koncert, szóval kíváncsi vagyok, hogy hogyan fognak szerepelni a fiúk. Mindannyian vér profin kezelik ezt az egészet, egy cseppet sem izgulnak. Szép lassan odaértünk az arénához, majd el is kezdődött a főpróba. Mindenki nagyon keményen dolgozott. Állítgatták a fényeket, a mikrofonok hangerejét, a különböző díszleteket és természetesen a fiúk teljes erőbedobással próbáltak a színpadon. Elment az idő és legközelebb már csak ebédelni álltak meg a fiúk. Mi a stábtagokkal étkeztünk, akik már lázasan készülődtek és épp azt beszélték, hogy az este melyik zenére, milyen fények lesznek beállítva. Mi hárman nem nagyon tudtunk mit hozzászólni, csak csendben ettük a hamburgert. Ebéd után pedig még egy gyors, utolsó vizsgálat várt a fiúkra a koncert előtt. Suga és Jungkook egy öltözőbe voltak éppen, amikor beléptem, szóval hála istennek nem kel ebbe a hatalmas arénába tovább keresgélnem.

-Mi újság fiúk? Készen álltok a koncertre? - kérdeztem érdeklődve, miközben kipakoltam a táskából az eszközöket. 

-Én jól vagyok teljesen, de Jungkooknak nagyon fáj a válla, mert tegnap valahogy megerőltette. Van nálad gyógyszer? - kérdezte Suga komolyan. Itt most nem volt helye nevetgélésnek. 

-Jól vagyok, semmi baj, biztos elmúlik mindjárt. - mondta Jungkook.

-Először megvizsgálom Sugat és utána megnézzük a válladat. Nem akarom, hogy rosszabb legyen, mert akkor a koncerten nagyon szenvedni fogsz. - mondtam neki, majd leültem Suga elé. Megmértem a vérnyomását, ami kicsit magas volt, de azt betudjuk annak, hogy nemrég lett vége a próbának. A többi vizsgálaton minden rendben volt. - Kész is vagy Oppa, mehetsz a dolgodra. - mondtam vidáman.

-El akarsz űzni húgi? - háborodott fel tettetett sértődéssel Suga. 

-Ugyan, dehogy! De gondolom van még egy-két dolgod a koncert előtt. 

-Hát képzeld nincs. - mondta még mindig sértődött fejjel.

-Jól van Oppa akkor maradj, de ne légy láb alatt. - szóltam oda neki, mire mosolygott egyet, majd bedugta a fülhallgatóját és elkezdett valamit hallgatni. Én közbe odamentem Jungkookhoz és gyorsan elvégeztem az alap dolgokat. - Na térjünk rá a válladra. Mennyire tudod mozgatni?