Kedves idegenek (JK ff.)

37. Fejezet

Szerdán délután már teljesen bezsongva készülődtünk a bulira. Kookkal megbeszéltem, hogy megyek, azzal a feltétellel, hogy viszek telefont és ha baj van akkor hívom. Felvettem egy fekete egybe részes ruhát, Elsa pedig egy kék feszülős szettet húzott magára. Leküldtünk még a szobába két tequilát és nekivágtunk az estének. Mexikóváros híres az éjszakába nyúló, fűtött hangulatú, hatalmas bulijairól. Mikor leértünk, írtam egy SMS-t Kooknak, hogy elindultunk, aztán beültünk egy taxiba. Kiszálltunk a város legjobb klubja előtt, ahova a mi tökéletes barátaink szereztek VIP belépőt, ezért sorban állás nélkül be tudtunk jutni. Meg is céloztuk a bárpultot és kértünk fejenként egy tequilát. Rájöttünk, hogy még mindig szomjasak vagyunk ezért iszogattunk még egy ideig a pultnál, majd amikor megszólalt Elsa kedvenc száma, bevonszolt a parkett közepére. A hangulat fergeteges volt. Mindig is ki akartam próbálni, milyen lehet egy ilyen helyen partizni és attól függetlenül, hogy teljesen idegenbe voltunk, nagyon otthonosan mozogtam. Épp egy latin zenére mozgattuk a csípőnket, amikor két kezet éreztem a derekamon. Hátrafordulva egy ködös tekintetű fekete hajú, izomtrikóban lévő srácot pillantottam meg. 

-Gyere cica táncoljunk... - férkőzött közelebb, miközben kezdett lecsúszni a keze a fenekemre. Próbáltam ellökni magamtól, de sokkal erősebb volt nálam. Elsa annyira bele volt merülve a táncba, hogy észre se vette mi történik körülötte. 

-Hagyj békén kérlek, nem akarok veled táncolni! - kiáltottam neki, de egy cseppet sem érdekelte. Kezdtem kicsit félni, amikor ráhajolt a nyakamra, de még mielőtt bármit is csinálhatott volna, valaki lerántotta rólam.

-Hé te patkány, azt mondta nem! - ordította felé egy csaj, majd ellökte a tömegbe. Annyira hálás voltam neki, hogy megöleltem. 

-Köszönöm, hogy segítettél rajtam, nem is tudom mit csináltam volna, ha nem avatkozol közbe!

-Nincs gáz, szívesen tettem, meg hát ordít rólad, hogy külföldi vagy és gondoltam elkél a segítség. - mondta. - Gyere meghívhatlak egy italra? 

-Inkább én hívlak meg téged! - válaszoltam. - Egyébként Rose vagyok!

-Én pedig Emily! Nagyon örvendek! - mutatkoztunk be, miközben kértük ki az italokat. - És honnan érkeztél? Egyáltalán mit csinálsz itt Mexikóba? - kérdezte lelkesen.

-Svédországból érkeztem és épp világ körüli úton vagyok. - meséltem. Még jó, hogy részegen eszembe jutott, hogy nem kéne elpletykálni mindenkinek, hogy épp a BTS-el turnézom. - És te honnan jöttél? 

-Én Los Angelesből ugrottam le egyet bulikázni! Senki nem tudja, de itt vannak a legjobb partik!

-Az biztos! Hatalmas a hangulat, nagyon élvezzük a bulit!

-Nem egyedül vagy? - csodálkozott.

-Neeeem! Itt van a barátnőm is, csak ő most épp nagyon táncol, de idehívom egy pillanat, addig kérj ki még egy kör piát! - szóltam, majd elrohantam barátnőmért. Mikor visszaértünk, már kint várt három pohár tequila a pulton. Emily, ő itt Elsa a legjobb barátnőm! Ő pedig a megmentőm Emily. - mutattam be őket egymásnak. Végül magunk mellé fogadtuk újdonsült barátnőnket és közösen folytattuk tovább az estét. A piák csúsztak le egymás után és mire észbe kaptunk, már mindhárman alig láttunk ki a fejünkből... De természetesen bementünk még egyszer a tömegbe táncolni, mert legalább ott kiizzadunk valamennyi alkoholt. Órákat táncolhattunk, amikor már annyira kifáradtam, hogy muszáj volt leülnöm. Emily elkísért az egyik kanapéig és kedvesen hozott nekem egy pohár vizet. 

-Azt hiszem kicsit sokat ittunk... - szólalt meg.

-Szerintem is. - bólogattam egyetértően, miközben kortyoltam a vizet. Egy kicsit üldögéltünk még ott és mesélt nekem a munkájáról, hogy újságíróként dolgozik egy neves lapnál és, hogy milyen boldog párkapcsolatban élt eddig, de most összevesztek és ezért jött ide. - Szeretnél róla beszélni? - kérdeztem.