Kedves idegenek (JK ff.)

16. Fejezet

Reggel egyszerre éreztem magam fáradtnak és hihetetlenül felszabadultnak. Jungkookkal egymásba gabalyodva aludtunk el. A tegnapi éjszakát sosem fogom elfelejteni. Miután óvatosan lefejtettem magamról szerelmem kezeit, kimentem a fürdőbe. Belenéztem a tükörbe, de nem kellett volna. Elszörnyedtem a látványon. Hajam össze-vissza állt és tegnap nem mostam le a sminket sem, ezért most az is csodásan áll rajtam... Gyorsan megmostam az arcom és kicsit rendbe szedtem a hajamat. Elkezdtem megkeresni a ruháimat, amiket este szétdobáltunk és egy kicsit rendet raktam a szobába. Épp Kook pólóját szedtem össze, amikor meghallottam, hogy az álomszuszék felébredt. Néztem ahogy ásít egyet és elkezdi tapogatni maga mellett az ágat. Engem keresett. Mikor rájött, hogy nem vagyok ott azonnal felült és körbenézett a szobába. Aztán észrevett. Találkozott a tekintetünk és megajándékozott a világ legaranyosabb mosolyával. Kiszállt az ágyból és elindult felém. Én teljesen zavarba jöttem, hiszen nem volt rajta semmilyen ruha, ezért gyorsan elfordultam.

-Kook öltözz fell! - szóltam rá, de csak egy nevetést hallottam a hátam mögül. Két kart éreztem a derekam körül.

-Azt hittem a tegnap után, hogy ezen már túlléptünk. - mondta, de én még mindig nem tudtam megfordulni. Ennél azért szégyellősebb vagyok. Még a szememet is eltakartam, úgy fordultam felé.

-Öltözz már fel, bárki benyithat! - kiáltottam oda, de nevetnem kellett a szituáción. Ő csak jó hangulatúan elsétált és felkapott magára egy nadrágot. Visszaballagott hozzám, de póló még mindig nem volt rajta. Újra átkarolt és adott egy cuppanós csókot.

-Készen állsz Európára? 

-Hogyne állnék! Már alig várom. Mikor indul a gépetek?

-Dél körül, szóval el kell kezdenem pakolni... -nézett körbe. 

-Akkor hagylak is szedelődzködni. - akartam volna elhagyni a szobát, de visszatartott. 

-Te is jössz velünk ugye? - kérdezte kiskutya szemekkel.

-Mi másik géppel megyünk. A miénk csak délután indul. 

-De én azt akarom, hogy velem gyere! - erősködött.

-A jegyek meg vannak már véve, szóval nem akarok változtatni. Majd a hotelban találkozunk. Addig elleszel a fiúkkal. - mondtam. Az arca már nem volt olyan mosolygós. Inkább csalódottnak tűnt. 

-Jó ha nem akarsz velem lenni, akkor menj a másik géppel! - vágta be a durcit, majd becsapta maga után az ajtót kifele menet. Nem hiszem el, hogy ezen megsértődött... Megbeszéltük, hogy semmi nem fog változni. Nekem nem kell különleges bánásmód. Sóhajtottam egyet és visszaindultam a szobámba. A csodás estéből, így lett borzalmas reggel. A szobába visszaérve észrevettem, hogy Sarah cuccai eltűntek. Ő már összerámolt mindent. Éppen a bőröndömbe pakoltam be, amikor Suga jelent meg az ajtóban. 

-Szia húgi! - kiáltott, majd odajött és megölelt. - Mi újság csajszi, mesélj valamit. - kacsintott rám. Vörös fejjel néztem le a földre és kerültem a tekintetét. - Szóval jól sejtettem... Jól van nem kell mindent részletezni, de legalább azt mondd el, hogy Jungkook miért hisztizik és rombolja szét a szobánkat... - említette, mire rákaptam a tekintetem. Hát tényleg nagyon megbántottam.

-Jaj Oppa... - fogtam a fejem, majd leültünk az ágyamra. - Az éjszaka fantasztikus volt. És még a reggel is. Tök jól megvoltunk. Aztán reggel szóba került az utazás és megkérdezte megyek e veletek egy repülővel, de mondtam neki, hogy nem. És erre teljesen kiakadt. - meséltem. - Én csak nem akartam variálni, nem azért mondtam, mert nem akarnék vele együtt utazni. Legszívesebben minden időmet vele tölteném, de mindkettőnknek vannak kötelezettségei és a többiekkel szemben nagyon gonosz lenne, ha így felhasználnám ezt a kapcsolatot. És most fogalmam sincs, hogy mit kéne csinálnom. Nem akartam megbántani, de mégis sikerült. - temettem kezeimbe az arcomat. Suga megsimogatta a hátamat és biztatóan elmosolyodott.