Kedves idegenek (JK ff.)

52. Fejezet

Reggel kellemes izomlázzal, de mégis kipihenten ébredtem fel. Az éjszaka fantasztikusan telt, még jobban beleszerettem Kookba, már, ha ez lehetséges. Ő a leggyengédebb férfi a világon. A lelkem teljesen megnyugodott egy hónap után, hogy itt van velem. Ahogy oldalra fordítottam a fejem, találkoztam tökéletes alvó arcával. Szemei csukva voltak, pofija fel volt gyűrődve a párna miatt, ami megdobogtatta a szívemet. Már bőven több, mint fél éve vagyunk együtt lassan itt az első évforduló is, mégis úgy érzem, mintha hosszú évek óta mellettem lenne. Olyan szinten kezdtem el ragaszkodni hozzá, hogy még én is alig hiszem el. Ez az egész sokkal komolyabb, mint ahogyan kívülről látszik. Ő lett az otthonom, a nyugalmam, a jövőmet csak vele tudom elképzelni. Mivel én már nem tudtam aludni, de őt nem akartam felkelteni, ezért úgy döntöttem, hogy kimegyek reggelit készíteni és gyorsan megmosakodni, mert az éjjel eléggé megizzadtunk... Átbattyogtam a fürdőbe és elkezdtem mosni a fogamat, de talán fél percig lehettem egyedül, mert kicsivel később Kook belépett a helyiségbe és álmos szemekkel méregetve állt meg mögöttem, majd átkarolt és állát a vállamra helyezte. Olyan édes volt így félálomba, hogy majdnem megzabáltam. Szabad kezemmel hátranyúltam és megsimítottam arcát, mire a szemét is becsukta. 

-Miért keltél fel? - kérdezte, miután végeztem a fogmosással. 

-Mostanában korai vagyok... Hangos voltam? Ne haragudj, de talán majd még vissza tudsz aludni, ha sietsz. - néztem rá bűnbánó tekintettel. 

-Nem azért keltem fel, hanem, mert üres volt az ágy és nem éreztelek magam mellett. - mondott egy újabb cukiságot, majd most már kinyitotta szemeit és egy apró, de annál nagyobb hatású mosolyt villantott. Tudta, hogy mindig zavarba jövök ezektől a szövegektől, de attól függetlenül imádom őket. - Mi a reggeli program? - kíváncsiskodott. 

-Hát én most zuhanyzok egyet gyorsan, aztán csinálok egy reggelit, de utána nincs tervem, szóval minden ötletet szívesen fogadok. - fordultam meg, hogy vele szembe álljak és adtam neki egy gyors puszit. Erre ő is nyomott egyet a számra, aztán én is az övére, majd ezt addig folytattuk, amíg meg nem unta és el nem mélyítette. Hát őszinte leszek nagyon megérte várni erre a reggeli csókra, mert még a lábam is beleremegett. 

-Csatlakozhatok a wellness programhoz? - kérdezte huncut vigyorral. 

-Egye fene, de csak, ha jól viselkedsz! - emeltem fel mutató ujjamat, mire bekapta. Ezen a tettén mindketten csak nevetni tudtunk. Természetesen a jó viselkedést ő hírből sem ismerte, ezért a zuhany is elhúzódott vagy egy órával, de nem igazán bántam. Úgy vonz magához, hogy teste minden centijét érezni akarom. Végül miután sikeresen lefürödtünk, kimentünk és egy kis ideig mindenki külön foglalta el magát. Kook telefonált végig, nem is értettem kivel beszél ennyit, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, nem vagyok egy túl féltékeny barátnő. Én pedig neki kezdtem a reggelinek. Elsőre egy egyszerű rántottára gondoltam, de nincs annyi tojás a világon, amitől a kis bélpoklosom jól lakna, szóval raktam bele még egy csomó szalonnát is. Már majdnem végeztem, amikor a pulttal szembe csak annyit láttam, hogy Kookhoz elér az illat, beleszimatol a levegőbe és mint egy vadállat, úgy indul meg felém. 

-Minek van ilyen fenséges illata? - csorgatta a nyálát. Mosolyogva figyeltem arcának rezdüléseit, miközben kiraktam egy tányérra az ételt és elé raktam. 

-Jó étvágyat! 

-Köszönöm Manó! Te nem eszel? 

-De, csak én inkább egy szendvics mellett döntöttem, meg amúgy sem lett túl sok a rántotta. - keresgéltem a hűtőbe.

-Odaadom a felét, nehogy itt elegyem előled ezeket a finomságokat! - állt fel egy tányérért, de még mielőtt átpakolta volna a tányérja tartalmát, megállítottam.