SasuSaku: A feledés homálya

59. fejezet

Sasuke közel öt perc alatt előadta, hogy mi történt a Kék-folyó forrásától egészen idáig. A vízesésnél találkozott Sakurával, aki elmondta az igazságot Itachiról és átadta a bosszúállás jogát neki. Belement az alku részleteibe is, mely szerint Danzou megöléséért cserébe törölnie kellene Naruto emlékeit a Harunoról. Sakura edzette őt és Konohába törtek, hogy Danzout megöljék, amit sikeresen meg is tettek, azonban a menekülésük nem volt zökkenőmentes. A konohaiak üldözőbe vették őket, majd amikor végre lerázták őket, sikeresen belebotlottak az Akatsuki leghalálosabb párosába. Sakura megküzdött Kisaméval és meg is ölte őt, míg ő a bátyja nyomába iramodott, hogy megbeszéljék a dolgaikat. Megbocsátott Itachinak, aki nagy nehezen elfogadta, hogy ő is megérdemel az élettől egy új esélyt. Itachi, hogy törlessze az adósságát Sakurának, felajánlotta a segítségét és ők ketten így váltak Akatsuki taggá. Most az a céljuk, hogy kiszabadítsák Narutot.

Természetesen Uchiha Sasuke végig közönyösen beszélt az elmúlt hetek történéseiről, egy szóval sem említette, hogy milyen viszony fűzi a lányhoz. Karin számára viszont világos volt, látta hogyan nézett Sakurára.

Az Uchiha a mondandója végére ért és már szeretett volna bemenni, hogy megkeresse Sakurát. Orochimarut sosem hajtotta a pénz, valószínűleg nem aranyat fog kérni a méregért cserébe. A fiúnak rossz érzése támadt, nem tudta mit fog felajánlani a Haruno. Karinék viszont nem akartak félreállni.

- Ha kiszabadítottátok a Kyuubi kölyköt és valahogy túlélitek az ostromot, akkor vissza fogsz jönni hozzánk? – kérdezte a fehér hajú, kezeit összekulcsolta a tarkóján.

Sasuke szeme sarkában megrándult egy izom, de Suigetsunak ez bőven elég volt válasznak.

- Akkor nincs mit tenni! – eresztette le karjait, míg Karin kérdőn nézett rá – Akkor veled tartunk – Karin szája tátva maradt és hangosan felsipított.

- El akarod árulni Orochimarut, te idióta? – a vörös keze a magasba lendült, hogy lecsapjon a társára - És mi ez a királyi többes?!

- Felőlem maradhatsz, de hogy én perccel sem maradok többet az is biztos. Elegem van a hullák pakolásából, én harcolni szeretek! - Sasuke szemöldöke fentebb kúszott, de gyorsan átgondolta a lehetőségeket. Nem is lenne olyan rossz, ha Suigetsut az oldalán tudhatná, hisz jó harcos volt és Sakura is tudná a vízjutsus kérdéseivel zaklatni, de ha túl közel kerülne hozzá, akkor intézkedne, hogy Suigetsunak megrázó élményben legyen része.

Azonban abban is biztos volt, hogy olyan harcban nem venne részt, ahol az esélyük a vereségre elég nagy. Szóval a cserbenhagyás részéről bármikor megtörténhet.

- Felőlem - rántott vállat Sasuke.

Karin sokkot kapott, majd gyorsan becsukta a száját.

- É-én is veled tartok! - igazította meg idegesen a szemüvegét - El kél egy szanitéc, nem? - pillantott félre.

- Sakura is az.  - felelte szenvtelenül Sasuke. A lány homlokán kidagadtak az erek.

- De az ő szerepe úgy is a közelharc lesz, mintsem a gyógyítás - fonta össze karjait mellkasa előtt - Kell egy gyógyító is. - bólintott Karin magabiztosan.

Sasuke nem rajongott az ötletért, de igaza volt az Uzumakinak. Sakura a harccal lesz elfoglalva, mintsem életveszélyes sérültek gyógyításával.

- Hmpf - hagyta ennyiben a dolgot, majd ellépett társai mellől - Szedjétek fel Juugot is, én Sakuráért megyek.

- Gyorsan meggondoltad magad - bökte oldalba Suigetsu a vöröst, aki egy pofonnal jutalmazta a megjegyzését. A csattanó hang helyett loccsanás hallatszott.