Haruno Sakura létezését mintha kitörölték volna Konoha lakóinak az emlékezetéből. Uzumaki Naruto három év után hazatért az edzéséről, egyedül csak ő emlékszik a lányra. Hiába bizonygatja az igazát a barátainak, a többiek őrültnek titulálják őt.
Eg...
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
A négy napos út hátralevő része eseménytelenül telt, senki nem támadott Sakuráékra és a csapat tagjai sem estek egymás torkának. Kifejezetten idilli volt a hangulat, amíg a szőke nem akart társalgásba elegyedni vele. Sakura mindig gyorsan rövidre zárta a beszélgetésüket, de legalább az Uchiha sem bosszantotta őt a feleslegesnél többet. A hátán levő sérülés magától begyógyult még az első nap estéjére, így nem kellett a vöröshajú elsősegélynyújtását igénybe vennie. Habár volt annyira büszke, hogy ne kérjen segítséget a körülötte levőktől, mert a segélykérés egyenlő volt számára a gyengeséggel.
Mestere kiirtotta belőle a gyengeség írmagját is belőle, így válhatott erőssé. Hiroshi-samától tudta, hogy az előző mesterétől tanult némi orvosi ninjutsut, ezért jobb volt a regenerációs képessége, mint a többieké. Nem érdekelte ki volt régen a mestere vagy hogy honnan jött, kik voltak számára a fontos emberek...
A múltja lényegtelen volt.
Eltépte a leláncoló kötelékeit, hogy a bérgyilkosok tanításai szerint élje az életét.
- Az érzések ostoba kötelékeket szülnek, melyek akadályozzák a valódi erő felszabadítását. Egy igazi bérgyilkos nem érez csak öl, nem támaszkodik soha senkire. Három fontos dolgot jegyezz meg Sakura! – az összevert fiatal lány a padlóról sandítva figyelte Hiroshit. Az idős férfi leguggolt hozzá és rövid hajánál fogva felemelte – Vér, hatalom és pénz. Egyik nélkül a többi sincs, megértetted? – Sakura bólintott, a férfi gunyoros arckifejezést öltött fel, amitől Sakura gyomra összerándult – Úgy látom nem értetted meg!
Hiroshi a földhöz vágta a szerencsétlen lányt, és az oldalára kötött ostort előhúzva ájulásig ütötte Sakura hátát...
- Sakura-chaaan! – szólította meg Naruto Kami tudja hanyadjára az előtte haladó rózsaszínhajú lányt, aki nagyon a gondolataiba feledkezett – Minden rendben van? – kérdezte aggódva Naruto. Hiába bunkó vele Sakura, ő akkor is aggódott érte.
- Közöd? – feleselt vissza a lány hidegen, majd tempóján gyorsítva lehagyta még jobban a csapatát.
Nem érdekelte a múltja, csak az az egyetlen apró részlet, mely nem hagyta őt még álmában sem nyugton. Nem látta tisztán a férfi arcát, de egy próbát megér, hátha tud valami hasznos információval szolgálni a szőke.
- Héé te! – lassított le Sakura a szőke mellé – Ismersz véletlenül egy sebhelyes, befáslizott arcú, embert, aki sétabottal közlekedik?
- Egy feltámadt rokkant múmiára gondolsz? – Sakura megforgatta a szemeit, már megbánta a feltételezést is, hogy sikerül előrébb jutnia a múlt ezen részletével kapcsolatban Naruto által.
A kérdést viszont Uchiha Sasuke is hallotta, aki nem reagált erre.
Egyszer látta ezt az embert Konoha falain belül, a leírás alapján szinte száz százalékig biztos volt, hogy kiről volt szó.
