A környezete homályossá vált körülötte, a jelenlévők alaktalanná torzultak a szemében. Tagjai üvöltöttek a fájdalomtól és így a földre kényszerítve igencsak megérintette a halál gondolata. Vörös mancsok szorítottak le őt a sziklás talajra és éles karmok szegeződtek a nyakához. A küzdelem pora rég elült, a harc kettejük között elég egyoldalúra sikeredett.
Már megint vesztett egy újabb csapattársa ellen. Először Sakura, és most Naruto tiporta földbe.
Tényleg nem fejlődött volna a három év alatt egy cseppet sem?
A szörny kitátotta a száját, lecsepegő nyála savként roncsolta az ingjét és égette le a bőrét. Csendben tűrte a maró fájdalmat, nem akart ennél is több gyengeséget mutatni. Elbukott.
Utálta beismerni, de ha őket nem tudta legyőzni most, akkor Itachi ellen esélye sem lenne jelen állapotában, sem kipihent formájában...Meghallotta a bijuu bomba jellegzetes hangját.
A sorsa az lenne, hogy itt pusztuljon el ilyen szánalmas körülmények között?
- Elég! - a jég metsző fagyosságával hangzott a parancs Sakura szájából.
- Pedig most jött volna a legizgalmasabb rész - elégedetlenkedett Kazuki - Habár Orochimaru nem lenne túl boldog, ha a kis gazdatestének csak a hamvait tudnánk elküldeni - mérte végig megvető pillantással az Uchihát. Fel akart volna állni, de nem tudta küzdésre bírni a testét. Nem maradt több ereje.
Sakura nesztelenül suhant eléje, megmarkolta Sasukét a hajánál fogva.
- Ostoba, szánalmas teremtés - fúrta a smaragdokat az ónixokba - Nem győzhetsz ellenünk - suttogta a kíméletlen igazságot a lány. Sasuke ellenszenvvel próbálta palástolni a szégyent, amit érzett saját gyengesége miatt. Erősebbé kell válnia.A rózsaszín ajkak gyorsan és némán peregtek néhány centiméterre tőle. Sasuke szeme kitágult a döbbenettől, ahogy felfogta az elhadart szavak értelmét, majd ütés érzett a nyakán. Sakura meggyötört arca volt az utolsó amit látott, mielőtt a világ sötétségbe borult volna előtte.
" Ha érdekel az igazság Itachiról legyél egy hét múlva A Kék-folyó forrásánál"
....
A férfi szálkás izmaira ráfeszült a fekete kimono, ujjaival az ősz szakállát húzogatta. Elégedett vigyor terül szét az arcán, a sebhelye még ijesztőbbnek hatott, ahogy még több barázda jelent meg körülötte. A két fiatal tisztelettudóan térdelt az idős ember előtt.
- Szép munka volt - szólalt meg kimérten, miközben tekintetét le sem vette az új, gyönyörű játékszeréről. A róka vérvörös színe teljesen elbűvölte őt, magával ragadta az újonnan szerzett hatalom mámora - Fekszik! - adta ki a parancsot, de a szörny rá sem hederített. Sziklaszilárdan állt Sakura mellett.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
SasuSaku: A feledés homálya
Hayran KurguHaruno Sakura létezését mintha kitörölték volna Konoha lakóinak az emlékezetéből. Uzumaki Naruto három év után hazatért az edzéséről, egyedül csak ő emlékszik a lányra. Hiába bizonygatja az igazát a barátainak, a többiek őrültnek titulálják őt. Eg...