SasuSaku: A feledés homálya

112. fejezet

A világ egyként figyelt fel a hirtelen beköszöntő sötétségre. Olyan sötét volt a reggeli órákban mintha beesteledett volna. A napnak csak a pereme látszódott halványan, pont úgy mint napfogyatkozáskor szokás. Azonban a csillagászati tevékenységekben jártas emberek nem jeleztek előre semmilyen ehhez hasonló jelenséget.

Tsunade gondterhelt arccal figyelte a mesterséges napfogyatkozást. Halványan de érezte azt a baljós chakrát a távolból, ami az égi jelenséggel együtt jelent meg. Tsunade épp terepszemlét tartott, ahol Naruto is jelent volt.
A Hokage figyelme most már Naruto sötét arckifejezést öltő arcára terelődött. Amióta elsajátította a sennin módot és a Kyuubi chakráját, azóta sokkal kifinomultabb lett az érzékelése.

- Mit érzel? - kérdezte hirtelen a nő.

Naruto ajkai összepréselődtek.

- Egy hívó késztetést. A Kyuubi chakrája egyszerre akar távol maradni és eggyé válni azzal a gyűlöletmasszával ami Homokrejtek felől jön.

Tsunade gyomra görcsbe rándult. Sakura Homokrejtekben tűnt el, Kakashi és Itachiék szintén ott tartózkodnak. Jelentőségteljesen nézett Konoha Hősére. A támadás óta közel sem viselkedik már gyermetegen.

- Naruto, te vagy az egyetlen aki képes szembeszállni azzal a szörnyűséggel, ami ott tombol.

- Tudom - sandított rá a nőre. Egy pillanatig tétovázott, Tsunade viszont olvasott a gondolataiban.

- Hinatát bízd rám! - Naruto szólásra nyitotta ajkait, de egy hang sem hagyta el a torkát - Vissza fogsz térni közénk! - helyezte rá tenyerét az Uzumaki vállára - Sokkal több lakozik benned, mint hittük! - biztatta a Hokage őt.

Naruto becsukta a száját és tipikus rókavigyorával mutatta fel a hüvelykujját.

- Vissza fogok térni! - Narutot körülölelte a Kyuubi aranyló palástja és fénysebességgel indult meg Homokrejtek felé.

...

A Homokrejtek fölé magasodó alaktalan szörny csapott egyet farkával és mindent letarolt ami az útjába került. A hatalmas üvegmonstrumot is beleértve.
Az üvegszilánkok tömbökbe készültek ráhullani a falura. Itachi és Kakashi azonnal felvették a Susanoo alakjukat és szárnyaik heves csapásával sikerült a halálos üvegtörmeléket eltakarítani a falu légteréből. Az emberek sikoltozva menekültek a kialakult káoszban és a shinobik is hasonlóképp tettek volna.
Mindenki tudta, hogy szembeszállni a szörnnyel egyenlő a halálos ítélettel. A Kazekage perceken belül megjelent, hogy Kakashiék oldalát erősítse. Egyértelmű volt, hogy a Juubit valahogy el kell csalni a falu közeléből, de addig is védelemre van szüksége Homokrejteknek. Gaara kinyújtotta mindkét karját és ökölbe szorította a kezét. Az erek kidagadtak a homlokán olyan erősen koncentrált. Hiába nem volt már jinchuuriki, így is volt elég chakrája, hogy több tonnányi homokot mozgasson meg és védőpajzsként ölelje körül a falut.
Nemhiába választották meg anno kagénak. A nép védelmére esküdött fel és most kifejezheti az az emberek iránt érzett szeretetét.
Itachiék kapcsoltak és támadásaikkal próbálták arrébb tessékelni a tízfarkút. A szörny komótos lépésekkel távolodott csak el Homokrejtektől. Kakashi kiszúrt egy ismerős alakot a juubi fején, ami megmagyarázta az ezüsthajú szemfájdalmát.

Egy rég halottnak hitt csapattárs vöröslő tekintete hatolt a lelkébe.

Száz közül megismerné őt. Az évek és a heg elmosták az emlékeiben élő gyermeteg fiatalt, helyében már csak egy bosszúra szomjazó férfit látott. Bűntudat söpört végig a vénáin, nemcsak Rin tragikus sorsa miatt, hanem Obito miatt is. Életben volt, de ő nem tudott róla.
Miért nem jött vissza a faluba, amikor tehette volna? Miért fordult Konoha ellen... miért okozta a mesterük halálát, ezzel árván hagyva egy gyermeket?
Miért?
Ezernyi kérdés cikázott Kakashi gondolatai között, míg a juubi koordinálatlan támadásait kerülgette.
Harag és keserűség öntötte el testét. Haragudott társára amiért rossz útra tévelyedett, de önmagára is hisz magát tette felelőssé a történtek miatt. Kakashi világát nem sok esemény tudta megrendíteni, de ez épp egyike volt azoknak. Azonban volt annyira összeszedett, hogy tudta hogyan kell helyesen cselekednie.

A Juubi megállt a támadásaival és hátat fordított a falunak. Egy pontra fókuszált a távolban és még Obito sem tudta a harc folytatására bírni. Sasuke és Hisae ezt a pillanatot választották, hogy belépjenek a küzdelembe. Obito számított a lány qípengéire, így aktiválta a képességét. A férfi tudta, hogy az ifjabb Uchiha rájött a képességének határaira, így nem várta meg a tíz másodperc leteltét. A nyolcadik másodpercben aktiválta ő is félig a Susanooját, csak a bordáival ölelte körül magát.

Éles hang tört fel a Juubi torkából. Olyan amit élő ember el nem felejt a halála napjáig. Obito nem adott parancsot a bijuu bombához, sajnos egyre jobban kezdett a kezéből kicsúszni az irányítás. A bomba a szörny szájában egyre nagyobb lett. 

A Juubi lőtt.
Erejének útját nem állhatta sem dűnék, sem hegyek. Mindent elpusztított több mérföldön keresztül mi az útjába került. Szerencsére a lakatlan területen egy falu sem esett áldozatul a pusztító erejének.
A szörny felüvöltött, ormótlan hangja a kénköves pokol bugyraiból feltörő üvöltésre hasonlított.
Valami közelített.
Valami jó. Valami fényes.

Uzumaki Naruto csapódott be a magasból pár száz méterre a tízfarkútól megállva.

- Kicsit mellélőttél te nagyra nőtt sündisznó!

A szörny nem értékelte a beszólást, megindult Naruto felé. Egy célja volt. Teljessé kell válnia és ez csak a hiányzó bijuuk erejéből tudja megvalósítani. A juubi csapott egyet Narutora, aki könnyedén kikerülte a számára lomhának tűnő támadást. Az Uzumaki gyorsan felmérte a helyzetet. Jelen volt a titokzatos testvérpár, aki segített felvenni a harcot Pein ellen, Kakashi-sensei, Gaarának a nővére - neve nem jutott eszébe hirtelen - és egy másik lány, aki furcsa aurát árasztott magából. Kicsit hasonlított a természeti energiára, de attól az tömörebb volt. A Juubi tetején kiszúrt egy embert, aki feltehetően a szörnyet irányította. Meglepve tapasztalta, hogy ugyanolyan szeme volt mint Konoha névtelen hőseinek. 

Az Uzumaki érezte, hogy a szörny testében a bijuuk chakrái keverednek egymással és nem sokat kellett gondolkoznia, hogy ki is az igazi célpontja a lénynek. Pont kapóra jött a csali szerepe, mert ezzel legalább el tudja a falu közvetlen közeléből távolítani a Juubit.

- Kapj el ha tudsz! - ingerelte tovább a tízfarkút Naruto.

Tüskék tucatjai jelentek meg a szörny testén és egyszerre lőtte ki mindent a fiú felé. Míg Naruto szorgalmasan kerülgette a támadást, addig az Uchihák sem voltak restek és próbálták legalább Obitot leszedni a Juubi fejéről.
Sasuke annyira el volt foglalva a támadással, hogy nem vette észre, hogy a nyakláncán egy halvány repedés keletkezett.

A szörny megelégelte a hátulról jövő támadásokat egyszer és mindenkorra el akarta intézni az idegesítő zümmögő legyeket. Újabb Bijuu bombához készülődött, de taktikusan az utolsó pillanatban fordult meg vele.
A támadás hatósugarába beleesett Homokrejtek. Néhány másodperc alatt kellett döntést hozniuk a három Susanoo megidézőjének. A támadást nem tudják eltéríteni, de mindhármuk fejében ugyanaz járt. Meg kell próbálniuk megmenteniük Homokrejteket, így egyikük sem mozdult meg.
Felkészültek a legrosszabbra.

A tömörödő chakra süvítő hangja elnyomta a repedő medál hasadását.

Itachi állt középen és minden chakráját mozgósítva még egy extra páncélréteget tudott létrehozni, majd szárnyaival az utolsó pillanatban ellökte Kakashit és az öccsét a támadás útjából.
Sasuke döbbenten meredt bátyja halványan mosolygó arcára.

- Köszönöm, hogy bátyád lehettem - formázta ajkaival az utolsó szavakat mielőtt a sugárnyaláb elnyelte volna.

A medál Sasuke nyakában pedig ezernyi szilánkra hullt és szabadjára engedte a forrongó tüzet, mi benne lakozott.

Egész gyors voltam nem gondoljátok? Ééés akkor fél év szünet 🤣