SasuSaku: A feledés homálya

69. fejezet

Kazuki látta már nem egy féltékeny ember qíjét küldetései során, így nem ismeretlen számára az aurájának sárga színe.
Ezt a meccset, most az öntelt Uchiha nyerte, de a háború még nincs elveszve. A Hiroshi elleni küzdelemben el fogja ismerni Himéje és rájön melyikük is a dominánsabb a csapatban. Feldúltan hátára dobta a cuccát és indulásra készen állt.

A többiek is összeszedték magukat negyed órán belül és már sivatagi kelméket viseltek. Sakura a lenge ruhája fölé felvett egy zárt kapucnis köpenyt, mely szintén fehér színű volt, oldalán a Samehada lógott. Mindenki más állig be volt bugyolálva homokszínű köpennyel.

A nap lebukott a horizonton és lépteiket a homok nem őrizte meg. Mindenki a talpába koncentrálta a chakrát, hogy ne süppedjenek bele a könnyű talajba, míg Kazuki a qí energiát hívta segítségül, így ő sem maradt alul a ninjákkal szemben. Pár száz méterre Itachi feloldotta a karaván tagjaira bocsátott genjutsut.

A Pein-féle terv szerint nekik hármuknak kellene az őröket kiiktatva az Ichibi hordozóját elkapniuk és az Akatsuki rejtekhelyhez szolgáltatniuk. Azonban nekik eszük ágában sem volt kiiktatni senkit. Sakura el akarta érni, hogy a Kazekage segítséget nyújtson Naruto kiszabadításában.
Lehetetlennek tűnő kihívás elé néztek, de tudták Sakura bármilyen áron képes lesz ezt az akadályt megugrani.

Ha kell keményebb módszereket fog bevetni, de nem fog üres kézzel távozni.

A sivatag amennyire halott nappal épp annyira élő éjszaka. Hiénák vonyítása, sivatagi rókák ugatása kísérte útjukat, de legalább a homokférgek messziről elkerülték a csapatot. Egész éjszaka haladtak, míg hajnalra el nem érték a következő megállóhelyüket. Egy kihalt város romjainak árnyéka messzire húzódott a felkelő nap fényében. Régen gazdag kereskedő város volt a folyó mentén, viszont a folyónak már csak a kiszáradt medre emlékeztetett rá, hogy itt valaha volt is víz. Az emberek elvándoroltak, legtöbbjük a szomszédos Hanako városába költözött, míg mások maguk mögött hagyták a kontinenst is és barátságosabb környezetet kerestek maguknak.

Ma már csak a kísértetek járják a romokat és persze a banditák.

A céljuk már csak egy köpésre volt, így Sakura kiváló lehetőséget látott, hogy a napot edzéssel töltse el.  A csapat szétvált. Suigetsu és Karin olyan kunyhót kerestek, ahol nem tűzött be a gyilkos nap és kényelmesen meg lehet pihenni. Juugo és Kazuki felvállalták a délelőtti őrjáratot, míg Sakura negédes tekintettel közeledett Itachi felé.

Tudta mit akart tőle a lány.

Sasuke egy tapodtat nem mozdult a lány mellől, és kivételesen Sakurát sem zavarta már a jelenléte. Itachi megtanította az alapkézjeleket a tűzjutsukhoz, az elméleti részt szerencsére gyorsan átvették.

A gyakorlati kivitelezéssel viszont lesznek problémák, ezt mindhárman tudták. 

Kezdésnek rögtön egy tűzgolyó jutsut kellett teljesítenie a lánynak. Itachi kezdésnek azt a tanácsot tudta adni, hogy ne az összes chakráját adja bele a jutsuba, hanem csak keveset. Sakura megformálta a kézjeleket és kevés chakrát vitt bele a jutsuba, túlságosan keveset is, ezért a tüdejében csak a füst ízét érezte.

Hangosan köhécselni kezdett. A fulladó roham után a lány újra próbálkozott, most már több chakrát használt és érezte a szikrát kigyulladni a tüdejében.
A trauma emlékei vízözönként lepték el az elméjét, így a jutsu a kritikus pillanatban félbeszakadt.

Nem siette magát a lány, tudta, hogy időt kell adnia magának. Ráadásul a legjobb kezekben volt, az edzése nem sülhetett el balul, hisz a legjobbaktól tanul. Csak gyakorlás kérdése és sikerül áttörnie magában a gátat.