Ha valaki azt mondja nekem egy hónapja, hogy ezelőtt, hogy Anne Carter a kanapénkon alszik, az én hokis pólómba, biztos, hogy arcba röhögtem volna, bár lehet tegnap előtt is ezt tettem volna. Igazából most is néha elcsodálkozok a szófán még igazak álmát aluszó lányon.
Egyenletes szuszogása, minden egyes ütemnél meglendíti kontyából kihulló baba tincseit. Leguggolva mellé füle mögé túrtam rakoncátlan tincsét és alvó arcát kezdtem el kémlelni.
A vonásai esküszöm nem is földiek voltak, a kicsit megdagadt szeme a sírástól mozogni kezdet szemhéja alatt és szemöldökét ráncolva koncentrált valamire, de nagyon.
Álmodik.-Mccold, nem, nem fogom megcsinálni! -morogja önkétlenül.
-Még álmodba is velem veszekszel? -nevetek fel, annyira aranyosnak találtam, amire csak felmordulva fordult át másik oldalára.
-Hagyd hadd aludjon az a szegény kis teremtés! -szid le anya a konyhából.
-Velem álmodik! -ignorálom előbbi mondtatát, fülig érő mosollyal.
-Gyere kész a reggeli!- teszi le a pirítósom az asztalra.
-Megyek! -szólok vissza, mankómra támaszkodva feltápászkodok a lány mellől, majd a takarót, ami lecsúszott válláról visszaigazítottam és elindultam a tojás illattal belengett konyhába.
-Kigondolta volna, hogy ilyen rövid idő alatt így megszeretsz valakit! -borzolta össze anya hajam.
-Ez erős kifejezés, még mindig fogalmam sincs mit érzek! -harapok bele kétszer át sütött baconomba.
-Ugyan már láttom, ahogy rá nézel! - ül le mellém.
-Teljesen mindegy, hogy én, hogy nézek rá, ő úgy se érez ilyesfajta dolgot irántam. -rántom meg vállam.
-Úgy láttom mindketten vakok vagytok! -fintorodott el.
-Tegnap mielőtt bejöttetek teázni láttam, hogy csillogtak azok a gyönyörű kék szemek, higgy nekem maximum tagadja, ő is kedvel. -feleli az idősek bölcsével.-Ha te mondod! -rántom meg a vállam. -Nem taszít el magától és nekem ez épp elég!
-Ahh az én fiam egy igazi főnyeremény! -teszi büszkén kezét mellkasára.
-Erre csak most jöttél rá? -nevettem el magam.
-Csak az egoizmus rontja el a képet.-neveti el magát.-Jó reggelt! -jön egy komás hang bejárat felől.
-Jó reggelt Csipkerózsika! -nevetem el magam, mikor a kómás lányra tekintek.
-Hogy aludtál? -kérdeztem miközben odanyújtottam narancs levem, amit most rakott nekem anya.-Remekül! Tényleg köszönöm, hogy itt maradtam és bocsánat, hogy teher voltam! -fordult anya felé.
-Dehogy voltál az kedvesem! -vesz le egy tányért is a lánynak.-Köszönöm, de jövő héten versenyzek, nem ehetek semmi olyan ételt, ami a diétámon kívül esik! -szontyolodik el a lány az én tányéromra tekintve.
-Semmi baj, Ryannek is szokott időleges különleges éttrendje lenni, ha gondolod összeüttök egy shaket! -mosolygot kedvesen, én pedig a lányra tekintettem reakcióját várva.
-Tényleg nem akarok a terhedre lenni! -ellenkezik rögtön.
-Tényleg nem vagy! -válaszol viccelődve anya.
-Akkor elfogadom! -adja be a lány a derekát.
- Elindul a verseny szezon? -kérdem érdeklődve.
-Igen és én fogok kezdeni emiatt egyébként már mondani akartam, hogy nem fogok dolgozni jövő héten, valószínű, hogy az edző a lelket is kifogja belőlem hajtani.
-Kemény az edződ? -fordul anya Anne felé az italával.
KAMU SEDANG MEMBACA
Fagyos Páros
RomansaAnne Carter a lány aki egyetlen egy ballövés miatt megnehezíti a saját sikerének útját. Amúgy sincs egyszerű sorsa nehezen kezelhető húgával és a családja apró darabokra hullásaval, de úgy tűnik sose kedvelte őt a végzet, vagy mégis ? Az álmához ve...