Sunagakurén kívül

Egy kis meglepetés

Aznap reggel Misa kipihenten és energiával tele ébredt. Mikor felkelt a homoktakarónak már nyoma sem volt. A vörös hajú csak felállt, jelezve, hogy készen áll az indulásra. A fekete hajú még a földön ülve, kérdően nézett Gaarára.

- Mit bámulsz? – kérdezte durván.

- Te nem aludtál egész éjjel?

- Mondtam, hogy nincs rá szükségem.

- Fura vagy – jegyezte meg a lány.

- Te meg gyenge – vágott vissza bosszúból. – Inkább kelj fel és induljunk már! – parancsolt rá a türkizkék szemű.

Misa úgy tett, ahogy a fiú mondta, felkelt, de mikor lépni próbált egyet hirtelen összecsuklott.

- Áú! – szisszent fel a kunoichi.

Gaara csak nézett a lányra, de nem kérdezett semmit. A smaragdzöld szemű próbált felállni, de a fájdalomtól ez nem sikerült.

- Nagyon fáj a bokám! Szerintem a harc során sérülhetett meg – jelentette ki, a bokáját fogva.

- Veled tényleg csak a baj van – tett rá egy lapáttal a vörös.

A fekete hajú ezt inkább figyelmen kívül hagyta, főleg azért, mert ez igaz volt.

- Indulj el nyugodtan. Majd később utánad megyek! – szólt a felhőrejteki.

- Istenem... – sóhajtott Gaara, majd a hátáról levette a lopótököt.

Misa értetlenül nézett a fiúra.

- Te meg mit művelsz? – kérdezte a smaragdzöld szemű.

- Ha egyedül térek vissza Konohába, akkor egy kiselőadást kell tartanom a Hokagénak, hogy miért nem vagy velem. Ahhoz pedig rohadtul semmi kedvem! – felelte a homokrejteki.

A feketét hirtelen a hátára kapta, amit a lány csak megszeppenve élt át. Gaara ugyan olyan érdektelen maradt, de be kellett látnia, hogy ez az egyetlen megoldás létezik. Misa a vörös hajú vállába kapaszkodott, a homokrejteki pedig a lány combját fogta. A kunoichi ledöbbent Gaara viselkedésén, és a helyzet is furcsa volt számára. Ennek ellenére mégis megmosolyogta a gesztust.

- És mi lesz a lopótökkel? – nézett hátra a fekete.

- Semmi. Az csak homok – bontotta le a dísztököt.

- Nem lehet könnyű azt egész nap háton cipelni – merengett el a lány.

- Kapaszkodj! – szólt a türkizkék szemű, majd azonnal el is indult.

A következő pillanatban Misa már a szellő kellemes simogatását érezte az arcán. A homokrejteki még így is gyorsabb volt, mint a fekete átlagsebessége. Misa a biztos fogás érdekében kezeit a fiú nyaka köré szorította.

- Hé! Mit csinálsz? – kérdezte a vörös, hátra pillantva.

- Ha csak a válladat fogom leesek! – felelte a lány hangosan.

A homokrejteki genin nem volt hozzászokva az ilyesfajta közelséghez, és legszívesebben ledobta volna magáról a lányt, de mégsem tette. Misa már szinte elaludta a fiú hátán kényelmében. Szemeit lecsukta, fejét pedig a hordozója vállára hajtotta.

- Milyen finom illata van – mondta ki a gondolatait véletlenül.

Gaara úgy tett, mintha meg sem hallotta volna, de kicsit látszódott rajta, hogy egyre zavartabbá válik. Húsz perccel később a vörös hajú megállt egy faágon, a kunoichi pedig erre fel is kelt.