Sunagakurén kívül

Csalódás

- Te meg... – nézett Misa ijedten a fiúra.

- Csak gondoltam beköszönök. Baj? – mászott beljebb közben.

- Attól függ. Mit szeretnél? – tapogatózott nála a lány.

- Beszélgetni veled egy kicsit.

- Miről? – kérdezte karba font kézzel.

- Ne legyél már ennyire elutasító – mosolygott rá Kankuro.

- A múltkori után még csodálod?! – kérdezte komolyan a fekete.

- Ugyan már. Hiszen semmi sem történt – ült le gy székre.

- Mert nem hagytam! Nos, mit akarsz tőlem?

- Járnál velem? – tette fel a kérdést konkrétan a bábhasználó.

Misa arcáról tisztán le lehetett olvasni a döbbenetet. Kellett neki pár másodperc, hogy elfogja a hallottakat. Miután ez megtörtént, válaszolt.

- Honnan ez így hirtelen? Még azt sem mondhatnám, hogy jóban lennénk – mondta az ülő fiúra bámulva.

- De rosszban sem vagyunk. Úgy érzem, hogy igazán jó párt alkotnánk. Én lennék neked a megfelelő pasi – mosolygott rá ismét.

- Ezt miből gondolod? Sok ehhez hasonló dumát hallottam már, de téged nem értelek. Nem jövünk ki jól, de én ezt nem is bánom. Valamiért ellenszenves vagy nekem, Kankuro.

A barna hajúnak a jókedve ezután alább is hagyott. Sokkal komolyabban ült a székben, mint előtte.

- Ezen lehet változtatni.

- De nem akarok. Nekem ez így is megfelel – vált rideggé a fekete.

Kankuro még nem látta a kunoichi ezen oldalát.

- Gaara mellett úgyis csak a bajt keresnéd. Velem sokkal jobban járnál! – erősködött tovább.

- Ha Gaarával szeretnék lenni, ahhoz sem lenne semmi közöd!

- Ne csináld már! – állt fel a székből közben.

- Ha bármivel is próbálkozol megsütlek! – nézett rá mérgesen.

A bábahasználó ettől egy kicsit be is rezelt. Tudta, hogy nem viccel. Misa alapjáraton nem ennyire agresszív, de most semmi sem alakult jól. Kankuro zaklatása pedig pláne nem hiányzott.

- Azért gondold át. Ki tudja, hogy meddig láthatod még Gaarát – tette hozzá halkan, mialatt megfordult.

- Mennyit tudsz? – kérdezte hirtelen a smaragdzöld szemű.

- Mi?! Nem is csodálkozik, hogy ezt mondtam? Inkább ő mennyit tudhat?! – gondolkodott el magában.

- Szóval te is benne vagy... – mondta lenézően.

- N-Nem tudom, hogy miről beszélsz! – dadogta miközben az ablakon át távozni készült.

- Szánalmasak vagytok!

- Tök mindegy! Utálom Gaarát! Csak húzzon el innen! – ugrott ki.

Nem sokkal később Misa az ágyra dőlt egy hatalmas sóhajtással. Valamiért végig érezte, hogy Kankuro is ludas. Nem titkoltan rühelli az öccsét, de a kunoichi eltökélt szándéka, hogy bármi áron megvédi a vörös hajú fiút. Felállt az ágyról, majd elindult az emeletről, végül pedig a lakásból, Sasukéhoz.

Ebben az időben az Uchiha még hívatlan vendégére meresztette ébenfekete szemeit.

- Beengedsz?

- Persze – bólintott.