Sunagakurén kívül

Meglepő kérés

A reggel mindenki számára teljesen átlagos volt. Semmi érdekes nem történt, minden genin elkészült, és az akadémiára indult. A Tsuchikage itt léte még nyomasztóbbá tette, az amúgy is feszült helyzetet. Senki nem mert semmi rosszat csinálni, mivel tudták jól, hogy a büntetés nagyon komoly lehet. Misa egész nap szinte szótlan volt, meglepő módon még az Uchiha sem zaklatta. A másik két felhőrejteki csak árgus szemekkel figyelt. Ino eközben Sasukén lógott, a rózsaszín hajú barátnője pedig próbálta tartani tőle a távolságot. Shikamaru és Temari szokásosan viselkedett. A tanítás nagyon unalmasan, de végül is eltelt. A szekrényeknél éppen Naruto vette át a váltócipőjét, mikor valaki ráköszönt.

- Szia!

– Helló! – köszönt vissza a szőke.

– Beszélhetnénk ma délután? – kérdezte a fekete hajú lány.

– Pont jó az időzítés! Én is beszélni akartam veled, Misa – mosolygott rá.

– Örömmel hallom – viszonozta. – Akkor nálam olyan öt fele?

– Nekem jó. Ma úgy sincs semmi dolgom – vette át közben a cipőjét az Uzumaki.

– Gondolom tudod merre lakom – nézett a fiúra.

– Konohai vagyok, Még szép, hogy tudom! – hangoskodott.

– Várlak majd! – ment el mosolyogva a felhőrejteki.

Narutót kicsit váratlanul érte ez az egész, de végeredménybe örült neki. Átvette a surranóját és szaladt is haza, hogy egyen egy kis rament a tali előtt. Misa is hazament, ahol két barátja már várta.

- Üdv! – köszönt rá Temari. A fekete csak intett egyet. Shikamaru ugyanígy tett.

– Lassan már ő is ide fog költözni – nevetett a smaragdzöld szemű.

– Baj lenne? – mosolygott rá a barna csurkás.

– Ellenkezőleg! – mondta határozottan.

– Legalább jól kijövünk egymással – reagált a szélhasználó.

Misa ledobta magát a kanapéra, miközben egy pohár teát szürcsölgetett. Temarit nagyon zavarta, hogy egész álló nap szóba sem hozta Gaarát. Nem csak őt, de még Sasukét vagy a Tsuchikagét sem. Ezek ellenére nagyon nyugodt látszatot keltett. De ezt nem hozta fel, inkább csak sóhajtott egyet.

- Majd elfelejtem! – szólalt meg hirtelen Misa.

Erre mindkét barátja rá figyelt.

- Ma átjön hozzánk Naruto egy kis időre, ha nem gond – jelentette be.

– Persze, hogy nem gond. De miért? – furcsállt a sötétkék szemű.

– Az egyelőre még titok – mosolygott vidáman a fekete.

Ezt még Shikamaru is érdeklődve hallgatta.

- Kezdek aggódni – tette hozzá Temari.

– Ugyan! Nincs miért – intette le barátnőjét.

Ennél többet a felhőrejteki nem is mondott nekik. Mindhárman csak rágcsáltak valamit, miközben várták Naruto érkezését. Temarit kicsit megrémítette, hogy barátnője végig jókedvűen elvolt magában. A szőke aggodalma érthető volt, hiszen a felhőrejtekinek semmi oka nem lehetett erre a jó hangulatra. Gaara zárkában van, Sasuke folyamatosan zaklatja, ahol csak tudja, a társaival megromlott a viszonya és a Tsuchikage is igazságtalan. De ez kívülről nézve egyáltalán nem zavarta a lányt. Egy keveset beszélgettek, de a kopogás ezt megszakította. Misa felállt és az ajtóhoz érve kinyitotta azt.