Sunagakurén kívül

Átszervezés

Az ablak tárva-nyitva volt, a kunoichi meg egy picit vizes. Sasuke furcsállta a helyzetet. Beljebb lépett és kicsit körbenézett.

- Miért nyitottad ki az ablakot viharban? – kérdezte a lánytól

- Csak kicsapódott, és még nem volt időm bezárni – füllentett.

Az Uchiha az ablakhoz sétált és bezárta azt.

- Jól megáztál – figyelt a lányra.

- Csak egy kicsit. Szóval belekezdhetünk végre? Még mindig nem tudom, hogy mit keresek itt.

- Rendben – ült le az ágyra. – Arról a galacsinról van szó, amiben te és az a szörnyeteg leveleztetek – kezdett bele.

- És? – húzta fel a szemöldökét értetlenül.

- Láthatnám?

- Nincs is nálam! Amúgy meg ott voltál a szekrényeknél, szóval tudod is!

- De azt nem, hogy miért hívott téged oda – húzta össze szemeit.

- Csak beszélni akart. De nem tudom miről, mert megjelentél! Ez most tényleg ennyire lényeges?! – kérdezte dühösen a smaragdzöld szemű.

Sasuke csak hátradőlt az ágyon.

- Ne találkozz, és ne is beszélj vele többet! – parancsolt rá.

- Hogy mi van?! – háborodott fel Misa. – Ezt nehogy már te döntsd el!

A sharinganhasználó erre gyorsan felpattant és a lány elé lépett.

- Ha nem teszed meg, kirúgatom! – mondta, miközben összeszorította a kunoichi arcát.

Misa azonnal elütötte az ébenfekete szemű fiú kezét.

- Ne nyúlj még egyszer hozzám! – nézett rá nagyon dühösen.

A fiú erre csak felnevetett. Visszament az ágyához és leült.

- Ennyit kérek, és semmi többet. Ígérem! – mosolygott a lányra. Erről a témáról egy jó bő tizenöt percet még vitáztak.

A felhőrejteki nem volt naiv, tudta jól, hogy az Uchiha hazudik. Nem volt más választása, ebbe bele kellett még mennie.

- Ezt még vissza fogod kapni, Sasuke! – szorította ökölbe kezét.

- Mivel megbeszéltük ezt is, eltöltünk egy kellemes éjszakát? – nyalta meg közben a száját.

- Kösz, de nem! Inkább megyek, undorodom tőled! – felelte nyersen a smaragdzöld szemű.

- Maradj! Kérlek! – vetette be bájait a fiú.

Misánál ezzel az ég világon semmire nem ment. A kunoichi fogta magát és kisétált a szobából, majd a lakásból is. Az Uchiha nem is próbálta megakadályozni.

- Úgyis az enyém leszel! – kortyolt egyet a teájából.

Misa gyomra összeszorult, mialatt az utcákat szelte. Nagyon rosszul érezte magát Gaara miatt. A fiú megpróbált megint közeledni, de ismét el kellett, hogy lökje magától. Csalódott volt, és rettenetesen dühös saját magára. Már abban is elbizonytalanodott, hogy vajon így helyes-e, amit tesz. Hiszen a vörös hajúval szeretne lenni, nem pedig ellene. A szakadó esőben legalább a hulló könnyei nem látszódtak. Úgy érezte, hogy minden egyes könnycsepp, Gaara összetört szívének egy szilánkja.

- Hülye vagyok! Nagyon nagy hülye! – ostorozta magát hazafelé menet.

Miután hazaért, vette egy forró zuhanyt, és bevetődött az ágyba.