Sunagakurén kívül

A nagy nap

Misa próbálta ezt a jelenetet figyelmen kívül hagyni, de ez nem volt olyan egyszerű. A fiú még mindig csak az ajtó előtt állt mozdulatlanul.

- Gondolom hagyjuk inkább az estét máskorra – törte meg a csendet a fekete.

- Miért? - nézett a lányra a válla fölött a vörös hajú.

Ez a visszakérdezés valamiért váratlanul érte a kunoichit. Talán még maga sem tudta erre a pontos választ.

- Csak azt hittem, hogy valamivel felhúzott – válaszolta végül.

- Nem – sóhajtott egy aprót, majd Misa felé sétált. - Megtartom az ígéretem – mondta ki, mikor mellé lépve az emeletre sétált.

Misa arcára kiült egy gyengéd mosoly, és a fiú után indult. Sakura megjelenésének ténye viszont továbbra is zavarta. Ezzel szemben úgy tűnt, hogy a fiú már el is felejtette a látogatását. Felértek az emeletere, majd Gaara szobájába, Misa pedig hatalmasat nyújtózva az ágyra zuhant. Hasra feküdt, behunyta a szemét és csak várta a kényeztetést. Gaara egy ideig csak mereven bámulta, majd erőt vett magán és a fekete felé térdelt. A felhőrejteki ezzel egy időben vált egyre zavartabbá és izgatottabbá.

- Jó lesz ez így? - kérdezte a vörös, mielőtt hozzálátott volna a masszírozásnak.

- Hogy érted? - kérdezett vissza kíváncsian.

- Póló felett nem lesz kényelmetlen?

Misa smaragdzöld szemei erre a kérdésre kikerekedtek. Ez igazán meglepte Gaarától.

- Szóval azt szeretnéd, hogy vegyem le a felsőm és maradjak egy szál melltartóban? - nézett fel a homokira félszemmel, de kacér mosollyal.

Megpróbált leolvasni valamit a vörös hajú arcáról, hiszen azért ez már kicsit felnőttesebb téma volt. Még ennek ellenére is nehéz dolga volt.

- Jobb lenne. Úgyis hason fekve leszel – mondta ki egy kis késéssel.

- Hmm... - töprengett a lány. - Legyen! - ment bele vidáman. - De csak azért mert te kéred! - emelte fel mutatóujját.

Gaara addig leszállt az ágyról, de tekintetét nem vette le a felhőrejtekiről. Misa várt ezzel kapcsolatban egy keveset, de rá kellett jönnie, hogy a türkizkék szeműnek nem áll szándékában hátat fordítani. Valami oknál fogva ez mégsem zavarta, titkon még örült is neki, hogy érdeklődik iránta, és a teste iránt is. Ráfogott a pólójára és egy mozdulattal lekapta magáról. Mindezek után nem túl feltűnően a fiúra figyelgetett. Gaara arcán egy apró mosoly jelent meg, amibe a kunoichi bele is pirult. Egy darabig állta a nézését, majd inkább gyorsan az ágyra dobta magát, ugyanúgy, mint azelőtt. A vörös hajú szemei teljesen a lányra tapadtak. Egy rövid pillanatig úgy érezte, hogy elönti a vágy. Ez volt az első alkalom, hogy így láthatta Misát, és tetszett is neki a látvány. A szépséges bőr, amit nemsokára tapinthat, bájos mosoly, hosszú koromfekete haj, formás alak, és nem is annyira kicsi, de kerek mell.

- Mi ez az érzés?! - tette fel magának a kérdést.

Igaz, hogy arcán ebből alig látszott valami, de belül teljesen elvarázsolta Misa. Eddig is érzett valami megmagyarázhatatlan dolgot iránta, de most, hogy látta ilyen hiányos öltözékbe, teljesen magával is ragadta. Nem is gondolta volna, hogy lehetnek ilyen emberi és állatias érzései egyszerre.

A smaragdzöld szemű lány ebből a vívódásból csak annyit vett észre, hogy a fiú lassan egy perce mozdulatlanul áll, és őt bámulja.

- Gaara... Gaara! - szólt neki hangosabban.