Sunagakurén kívül

Büntetés

*****

- Bebizonyítom neked Sasuke, itt és most – fogta meg egyik kezével a másik csuklóját, és ciripelő hangok kíséretébe megformázta a chidorit. - Ez elég bizonyíték, igaz? - nézett az egykori tanítványára.

Sasukéban itt világossá vált, hogy mi történt. Csapdába csalták, de nem azért, hogy leszámoljanak vele, vagy megleckéztessék. Minden úgy lett alakítva, hogy szem és fültanúk legyenek ellene, így pedig már bármit mondhatott volna, teljesen lényegtelen. Könnyedén átverték, és nem volt ütőkártya a kezében.

- Felfogtad a bűneid súlyosságát, igaz? - kérdezte Kakashi. Erre természetesen nem válaszolt az éppen megsemmisült fiú. - A büntetésedről néhány nap múlva fogunk dönteni. A Hokage és az ítélőtábla. De most megmondom neked Sasuke, ne számíts semmi jóra, vagy enyhítő körülményre. Visszaeső bűnözőként a lehető legrosszabb döntéseket hoztad meg, efelett nem hunyhatunk szemet.

Ezek után Gaara elengedte a fiút, nem törte össze, nem kínozta meg, szimplán csak kiengedte a szorításból. Sarkon fordulva indult ki az erdőből, még mielőtt meggondolja magát és fájdalmat okoz az Uchihának.

A fekete hajú tehetetlenül a földre rogyott, szemeiben a kétségebesés tükröződött. Rá kellett döbbennie, hogy veszített.

*****

Egy pillanat alatt két ANBU ügynök ugrott le a fáról, majd Kakashi elé térdeltek.

- Várjuk a parancsát – szólt oda az egyik leszegett fejjel.

Ez a fajta tisztelet nem a semmiért volt, hiszen Kakashi hírneve már réges régen megelőzte őt, mint egykori kiválló ANBU tag.

- Szeretném, ha elkísérnétek Sasukét a Hokagéhez – mondott mindössze ennyit.

A két férfi nem is kérdezett semmit, azonnal a fiúhoz léptek és felsegítették a még mindig néma Uchihát. Szemeiből semmit nem lehetett kiolvasni, egy megtört, és zavarodott shinobit láttak benne. Nem ellenkezett, nem kiabált, nem próbálta védeni magát, csak hagyta, hogy elvigyék Tsunadéhoz.

Eközben Naruto is ugyanilyen néma volt, csak nézte a kiszolgáltatott barátját, vagy legalábbis, akit egykor barátjának gondolt.

- Most mi lesz vele, Kakashi-sensei? - kérdezte aggódva a szőke.

- Még magam sem tudom- válaszolta őszintén.

- És azt tudja, hogy mégis mit szeretett volna Sasuke ennyire? Miért ment el ilyen messzire? - tett fel egy újabb kérdést, tőle szokatlanul halkan. Ez valószínűleg a csalódása miatt volt.

- Erről sincs információm sajnos. Ha meg szeretnéd tudni, tőle kellene megkérdezned – nézett a fiúra komoly arccal. - Ha nem haragszol most távozom, jelentenem kell a helyzetet a Hokagénak. - Amint kiderül minden, tisztábban fogunk látni, mindannyian – engedett el egy halvány mosolyt a fiú felé, majd el is tűnt.

- Sasuke... - sóhajtott egy nagyot Naruto.

Ezalatt a kis társaság már elindult, hogy elhagyják az erdőt. Shikamaru és Temari ment legelől, mögöttük pedig Gaara és Misa sétált lassan.

- Köszönöm, hogy nem ölted meg – mondta ki váratlanul Misa a fiú felé.

- Nem volt könnyű megállnom. Csak miattad hagytam életben – mondta a szokásos stílusában. - Azt viszont tudni szeretném, hogy mégis mit szeretett volna ennyire. Ha valaki tudja, az te vagy - állt meg hirtelen a lány előtt.

Misa hirtelen megtorpant, és felnézett a nála magasabb fiúra.

- El fogom mondani, de előtte...

- Hmm? - nézett kérdően a smaragzöld szemű lányra.