꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

2/31. Ki a fene szórakozik? ♪

A gondolataimból felébredve, észrevettem hogy a lányok engem néznek. Nem foglalkoztam velük, inkább előhalásztam a kisszekrényből, az új telefonomat hogy átvizsgáljam, a tudományát.

-Ne haragudj!- Szólalt fel a szőke hajú. Ránéztem és vártam, hogy belekezdjen a mondandójába.

-Jól hallottuk, hogy szombaton mész BvB koncertre?- Érdeklődve néztek rám.

-Igen!- Összenézett a két lány.

-Honnan tudtál venni jegyet? Mert elvileg limitált kiadású.- Értetlenkedve nézett rám a szőke.

-Kaptam, vagy is csak fogok. Elvileg.- Nem tudtam, hogy mit válaszoljak, szóval csak rávágtam, ami elsőnek az eszembe jutott.

-Értem.- Felelte, majd pedig elgondolkodva, maga elé meredt.

-Nem tudnál nekünk is szerezni?- Kérdezte a barna hajú. Meglepődtem a kérdésén, nem is kicsit.

-Nem hiszem.- Feleltem, majd pedig vissza tértem a telefonomhoz.

Ekkor hirtelen, kopogtatni kezdtek az ajtón. Bekukkantott Ash, majd pedig vissza húzta a fejét.

-Itt van!- Szólt hátra a fiúknak, majd pedig bejöttek. A lányok, kikerekedett szemekkel néztek a srácokra. Leültek az ágyamra, kivéve Luke-ot, ő a falnak támaszkodott.

-Helyzet?- Néztem végig rajtuk.

-Gyere haza Emma!- Nézet rám szomorú szemekkel Cal, Luke pedig megforgatta a szemeit.

-Mennék én! De lehet hogy holnap megszökök.- Luke hirtelen, felnézett rám a telefonjából.

-De nem holnap hozza Andy, a jegyeket?- Kérdezte Michael. A lányok egyből levágták, hogy kiről van szó.

-Te ismered Andy Biersack-ot?- Döbbent le a szőke hajú lány.

-Az túlzás hogy ismerem, csak ma találkoztam vele először, személyesen.-

-Értem. Ez szuper!- Felcsillantak a lányok szemei. Na és most kezdődne el, az érdek barátság, ha hagynám. Gyűlölöm az ilyeneket, még Luke Hemmings-nél is jobban.

-Egyébként, engem Jassica-nak hívnak, a barátnőmet pedig Anna-nak.- Lelkesen mondta, a szőke lány.

-Jó, de ez engem hol érdekel?- Felvontam a szemöldökeimet. Luke rám nézett és hangosan felnevetett. A fiúk kiakadtak, de a lányoknál nem voltak meglepettebbek.

-Na ezt, nem néztem volna ki belőled, Emma!- Nevetve mondta Luke. -Te még nálam is bunkóbb vagy.-

-Na ez az egy, ami nem igaz! Nálad senki sem bunkóbb Luke.- Felnevettem.

-Haha! De!-

-Kicsoda?- Unott arccal néztem rá.

-Most már te!- Vágta rá röhögve.

-Ne kezdjétek!- Szólalt fel Cal.

-De hát!- Kiakartam állni magamért, de Calum le intett.

***

Este 19:30-kor haza mentek a fiúk, de előtte megettük a pizzákat, amik mellesleg olyanok voltak már, mint az aszalódott gumik.

Michael szerzett egy filcet és tele rajzolta a gipszemet. 20:00 óráig, fent lógtam facebook-on, majd pedig eltettem magamat holnapra.

***

Péntek reggel 7:00-óra.

Elég korán megébredtem, ahhoz képest hogy nekem, nagyon jó alvókám van. Magam mellé vetettem a pillantásom és láttam, hogy a kétszínű cica babák, még alszanak. Ma este megszököm, ha jön Andy, ha nem!

Kimásztam az ágyból és megfogtam az infúzió csövet, majd pedig elindultam a mosdóba, ami ha minden igaz, valahol a folyosó végén, található. A lépteim, még mindig bizonytalannak bizonyultak, de már sokkal jobban megy, mint tegnap.

Miután megtaláltam a mosdót, elmentem wc-re és megmosakodtam. Kiöblítettem a számat és próbáltam valamit kezdeni a hajammal, de fésű nélkül, elég nehéz! Vissza caplattam a szobába, majd pedig elfeküdtem és elkezdtem fürkészni a plafont.

Nem tudom, hogy mennyi ideig bambulhattam a mennyezetre, de hírtelen elkezdett fütyülni a telefonom. Magamhoz vettem a készüléket és hamar rájöttem, hogy sms-t kaptam. Halvány fogalmam sem volt arról, hogy ki írhatott, reggel 7:40-kor. Rezgőre állítottam a telefont és megnyitottam az üzenetet és elkezdtem olvasni.

Ismeretlen: Szia ébren vagy?

Ki lehet az? Nem adtam meg a számomat olyannak, akit nem ismerek, szóval halvány gőzöm sincs, hogy ki lehet ő.

Én: Szia igen. Ismerlek?

Ha tudja a számom, akkor biztos ismer. De ha jobban belegondolok, a fiúkon és a szüleimen kívül, más nem tudja a számom. Pár perc múlva, ismét jött az üzenet.

Ismeretlen: Mondhatni.

Na ez aztán a kielégítő válasz.

Én: Andy te vagy?

Tudom hogy nem adtam meg neki a számom, de lehet hogy a fiúk közül, valamelyik megadta.

Ismeretlen: Nem!

Hát tévedtem.

Én: Oké, akkor ki vagy?

Miután elküldtem az üzenetet, a hasamra tettem a telefont, majd pedig folytattam a mennyezet fürkészését. Izgalmas elfoglaltság nem igaz?

Ismeretlen: Találd ki.

Hát igazán köszönöm, nem túl nagy az ismeretségi köröm. Várjunk csak! Luke sem tudja a számomat, lehet, hogy ő szórakozik?

Én: Luke te szórakozol?

Mondjuk, miért tenné? Ő ilyenkor, még javában alszik.

Ismeretlen: Luke?

Nem mondta, hogy nem ő az!

Én: Ne szórakozz! Mond már el, hogy ki vagy!

Kezdek pipa lenni.

Ismeretlen: Hát ha nem tudod ki vagyok, majd rájössz.

Hát konkrétumok nélkül, nem hiszem.

Én: Akkor legalább azt mond meg, hogy mit akarsz?

Jó 10 percig, nem érkezett válasz. Nem tudom, hogy ki szórakozik, de szívem szerint felrugnám.

Ismeretlen: Téged és az enyém is leszel!

Az üzenet olvasása után, rögvest felültem. Ki a bánat lehet ez?