꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

1/15. Nagy változások és a drága kastélyom♪

Megint elkapott az a leszarok mindent érzés. A nem létező tököm kivan már mindennel. Valamiért azt érzem, hogy nem lenne szabad Calum-mal és a családjával sem ennyire jóba lennem. Sokat kezdett jelenteni nekem a Hood család. Hála és öröm tölti el szörös szívemet, mikor arra gondolok, hogy velem vannak. De mélységesen rettegek attól, hogy ők is csak ilyen múlandó csódák az életemben.

-Calum Hood, magának most az egyszer elnézem hogy nem hozott testnevelés ruhát, de viszont magának Emma Horan. Maga pedig.. Áhh.. Nem is mondok inkább semmit.- Megvető tekintetét ékelte a retinámba, majd pedig vissza nézett a már unott tornasorban álló diákokra.

Ránéztem Calum-ra aki, egy halvány "nyugi szard le„ mosolyt virított.

***

Így teltel a hónapok. Kicsit komolyabbra vettem a formát, mert hát azért azt nem akarom hogy kirugjanak a suliból. Haza már egyáltalán nem járok, mert Calum-ék úgy mond befogadtak, ami miatt megváltozott az egész életem.
Külön szobát kaptam, de Cal sokszor átjön aludni, mert elég sűrűn rámtörnek a rémálmaim.
Nem is kell nekem több az életembe, csak egy valami hiányzik, de az nagyon!! Még pedig a kastélykám.

Még egy hónap és vége a sulinak, végre!!!
Már alig várom!!!
Most éppen az iskolai mosdóban vagyok és a tükörben pásztázom arcom és meglepődésemre, egyetlen egy heg sem maradt az apám megnevelési kisérlete után.

Egyébként Calum és én, mondhatni elég jól el vagyunk. Az túlzás hogy járunk, csak néha mögém lopózik az étkezőben és hátulról átölel.
Nincs köztünk semmi, inkább barátok vagyunk. De jobb is, mert nem akarom elveszítteni őt a szerelemnek hívott érzés miatt.

Becaplattam az utolsó órára, lassan becsengetnek.

Alig hogy beértem a terembe, hirtelen megláttam Calum mellett Violettát. A legnagyobb lány ellenségemet az osztályban.. (Féltékeny vagyok? Áá nem!!! De akkor mi ez az érzés??)

Hát.. Oké... Most mit csináljak? Odamenjek és kaparjam ki a csaj szemeit és hajitsam a kukába a maradványokat, vagy pedig ne csináljak semmit és hadjam hogy Calum mással jöjjön össze? Végülis nekem többet ér a barátság, szóval, hagyom.. Fáj de majd megszokom hogy más is lesz az életében, de azt nagyon nehezen nézem el, hogy a legnagyobb lány ellenségemre mosolyog..

Fogtam magam és leültem az első padba, az ablak melletti üres helyre és bedugtam a fülembe a fülest, majd pedig elinditottam BVB-től a Goodbye Agony-t... Hát igen, Andy még mindig velem van, illetve a zenéi..

***

A napokba eléggé eltávolodtuk egymástól Calum-al, de nem miattam, én próbáltam vele beszélgetni. Nem tudom hogy mi lehet az oka, talán Violetta miatt kerül engem. Nagyon rátapadt mostanában Calum-ra és lehet hogy ellenem húzza Cal-t. Sőt biztos is!!

Nem tagadom, de nagyon hiányzik Calum... Hiányoznak az önfeledt közös nevetések, a Graffitizések és még az is hiányzik de nagyon, amikor Skypeon énekelget a haverjaival. Nagyon sokat hallgattam őket, nagyon jó hangjuk van. Csak azt vettem észre Luke-n, mint ha nem örülne, hogy Cal mellett lát..
Sokat nyaggattak a srácok, hogy töltsem le a skypet én is, az otthonról elkobzott laptopomra. Nehezen de letöltöttem és volt hogy felhívtak engem is, amikor egyedül ültem a szobámban, bár olyankor Luke nem volt ott. Hát mindegy, talán még is csak jobb lesz, ha az eredeti tervemnél maradok. Amint vége lesz a sulinak, keresek valami munkat és elköltözöm. Szerintem a kastélykámat fogom valahogy felújitani, mert szívem szerint ott élnék.

***

2 héttel később

Csütörtök van és végre kicsengettek az utolsó óráról is.
Nem várom meg Cal-t, pedig mondta hogy beszélni akar velem.
Úgy vettem észre, mint ha mostanában próbálná lekoptatni Violettát, de lehet hogy csak beképzelem.

Azt hiszem, hogy ideje lesz most már elmennem a kastélykámba, mert nagyon elhanyagoltam szegényt és ez miatt rettentően szégyellem is magam.

El is indultam és hamar odaértem a bokrokhoz.
Átverekedtem magamat rajtuk, egy két ág rendesen meg karcolt, de ez nem tántoritott el attól, hogy meglátogassam öreg barátomat.
Szokásosan bemásztam az ablakon és lassan felcaplattam az emeletére, közben pedig kezemmel simogattam a hideg falát.

Amint felértem, levágódtam a matracomra.

-Ne haragudj kedves barátom, hogy az utóbbi időben keveset látogattalak meg.. Szégyellem hidd el!-

-Rengeteg mesélni valóm van és nem is habozok belekezdeni.-

-Tudod megismertem egy fiút, akitől az elején eléggé tartózkodtam, de rájöttem arra hogy teljesen feleslegesen, mert hát ő lett az a kéz, aki kirántott a sötét mélységből.
Nagyon sok időt töltöttem vele és a családjával, mert hát hozzájuk költöztem. Azt tudnod kell, hogy otthon teljesen elszabadult a pokól és muszáj volt elmenekülnöm. Eredetileg hozzád szándékoztam jönni illetve költözni, de Missis.Hood, miatt és persze Calum miatt, inkább mellettük döntöttem. Egyébként nyugi, még mindig titok a kiléted, senkinek nem mondtam el, hogy te vagy nekem..-

-Tudod most kicsit szomorú vagyok, Calum nagyon hanyagol mostanában.-

-Becsajozott, ami annyira nem is zavarna, ha nem Violetta lenne a választotja. Igen jól hallottad!!! Violetta lett a barátnője, na de mindegy. Bár úgy vettem észre, mint ha mostanában menekülne Calum, Violetta előle, de lehet hogy csak beképzelem magamnak. Egyébként nem csodálkoznék azon, ha valóban kerülni akarná Violettát, mert hát eléggé nyomúl a csaj..-

-Megint olyan magányos vagyok, ritkán beszélgetek Missis.Hood-al is, mert hát rengeteget dolgozik. De a lényeg az, hogy te itt vagy nekem és több már nem is kell!-

-Nagyon sajnálom, hogy elhanyagoltalak. Ki kellene takaritanom is, mert ismét mindenhova leült a pór.. Igérem, hogy többet fogok hozzád járni, mert te vagy az, aki valóban mindent tud rólam.-

Elfeküdtem a matracomon és az ablakon keresztül, pásztázom a borult eget.
Hirtelen egy hangra lettem figyelmes, ami miatt egyből fel is ültem.

Hhh?? Mi volt ez a hang, mint ha valaki bemászott volna az ablakon.
Ki lehet az? Ki kell deritenem és valahogy meg kell szabadulnom tőle, mert ez az én helyem.

- Van itt valaki? - Kiabál...

Ismerös ez a hang, csak nem tudom hogy hova tegyem most így hirtelen.

- Hahóóó!! Van itt valaki? - Ismét kiabál..

-Emma itt vagy?-

Óóó..... Már tudom, hogy ki ő.... Calum!!!!!

Hogy a bánatba talált ide? Biztos követett... Na most mi a fenét csináljak?
Kiabáljam vissza, hogy nincs itt senki? Na ez szánalmasan pocsék poén volt.

Felálltam és megpróbáltam halkan becsukni az ajtót.

Kussba maradok és talán nem jön be ide, ha szerencsém van.