꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

3/77.Nagy nehezen kitalálom a megoldást, erre pedig Ash keresztbe akar tenni.♪

Sokkot kapva ültem az ágyam szélén. Meredten bámulom a telefonom képernyőjét, nem akarom el hinni, hogy én vagyok a képeken. Hova süllyedtem?
Rögvest kitöröltem a képeket és rátettem az ágyamra a készüléket.
Most mihez kezdjek? Nem tudhatják meg! Le kell állnom a szerekről. Nem LSD-zhetek és az Aparkazint sem szedhetem, de akkor mi lesz velem? Minden reggel rosszul létek gyötörnek, van mikor még hányok is.
Nem vagyok terhes, mielőtt valaki erre gondolna! Vettem terhességi tesztet és negatív lett. Hova lett a bátor, mindent le sz*ró Emma? Hol hagytam el magam? Mikor történt meg?
Most lenne jó egy anya, akinek kisírhatnám magamat a vállán. Átölelne és azt suttogná "megoldjuk!„ Nekem ez miért nem adatott meg? Mi rosszat tettem az életben, hogy ezt érdemeltem?
Miért?
A kérdéseim tömkelege, folyton a "miért.„-el végződik. Rengeteg megválaszolótlan megkérdőjelezett dolog született az életemben. Lehet hogy én is egy nagy kérdőjel vagyok, ahogy a jövőm is. Már ha lesz olyanom!
Felálltam az ágyamról és az erkélyem felé caplattam.
Valamit sürgősen ki kell találnom, mert ez így nem mehet tovább!
Most azért feküdjek meg folyton Harry-nek, hogy befogja a száját? Ez lenne a megoldás? Nem, ezt nem lehet! Biztos van valami más módja a dolgoknak.
Mit is mondott? Mikor jön? 22:00-kor? Beszélnem kell vele, értelmes emberek módjára. Remélem, hogy sikerülni fog!
Vissza lépkedtem az ágyamhoz és megnéztem, hogy mennyi az idő.
20:21-van, legalább az idő nekem dolgozik. Lemegyek és nem mutatom, hogy nagy gond van. Nyugodtan megvacsorázom a barátaimmal. 21:00-kor Demi és Cal elmennek Demi-hez, Ash-nak majd azt mondom hogy fáradt vagyok és bezárkózóm a szobámba és ha majd jön Harry, meg mondom neki hogy menjünk el sétálni. Megpróbálok a lelkére beszélni és lezárni a dolgokat egyszer és mindenkorra. Nehéz lesz, de le kell állnom valahogy a drogokkal. Nem akarok elvonóra menni, mert rögvest fényt derítene a dolgokra a média.
Igen! Ezt kell tennem, ez a megoldás!

Lebattyogtam az emeletről és próbáltam elővarázsolni a gond mentes arcomat. Vissza ültem Ash mellé és mosolyogva folytattam a vacsorámat. Semmi étvágyam nincs, de nem tehetem meg azt, hogy félre tolom az ételt. Rögvest gyanút fognának és elkezdenének faggatni.

***

A vacsora végeztével, összeszedtem a tányérokat és úgy döntöttem, hogy most elmosom én a mosatlan edényeket.
Mellém caplatott Cal és a pultnak támaszkodott a karjaival.

-Minden rendben?- Mosolygott rám.

-Persze.- Feleltem és vissza mosolyogtam.

-Akkor mi elmegyünk Demi-vel, majd reggel jövök. Oké?-

-Nyugodtan, oké.- Mosolyogtam és ő egy puszit nyomott az arcomra. Elindult felvenni a cipőjét és ekkor Demi termett mellém.

-Köszi a vacsit, finom volt.- Mosolygott.

-Nem csak az én érdemem. Ash-el csináltuk, de szívesen.-

-Ha bármi van, tudod a számom! Azonnal hívj.- Mondta és átkarolta a vállaimat.

-Persze és köszi. Nem lesz gond. Túl vagyok a dolgokon, Luke már a múlté.- Mondtam meggyőzően. Ilyen óriásit még nem is hazudtam. Átöleltük egymást.

-Szia.- Köszönt el.

-Szia.- Szétvalltunk és ő is felvette a cipőjét. Még egyszer elköszöntek és elmentek, én pedig folytattam a mosogatást. Egy kis idő múlva, két kéz simult a hasamra és egy arc temette magát a nyak hajlatomba. Behunytam a szemeimet és próbáltam kiűzni Luke-ot a fejemből. Tisztában vagyok vele, hogy nem ő az és nem kereshetem mindenkiben őt. Ez nem normális dolog.
A kezek elkezdek lefelé haladni a combomra.

-Hmm.- Hümmögött a fülembe. -Semmit nem váltok ki belőled?- Motyogta a nyakamba Ash.

-Fáradt vagyok.- Mondtam rekedtes hangon.

-Biztos? Hiszen nemrég keltünk fel.-

-Nem tudom, hogy mi van velem. Talán nem tudtam rendesen aludni a szertől.-
Kezei feljebb haladtak a combomon, majd pedig belemarkolt. Behunytam a szemeim és felsóhajtottam.

-Eljössz velem zuhanyozni?- Csábosan suttogta a fülembe és megcsókolta a nyakam.

-Én már voltam.- Feleltem és hajoltam a konyha ruháért.

-Most mi a bajod?- Elengedett és hátat fordítva a pultnak, neki dőlt. Karbatette a kezeit és az arcomat kezdte fürkészni.

-Semmi.- Vágtam rá. -Csak fáradt vagyok.-

-Fogadni mernék, hogy nem azért vagy most velem ilyen. Harry miatt vagy ilyen furcsa. Tuti ő hívott és találkozni akar veled, te pedig fogsz is vele. Lefogtok feküdni egymással tudom.- Féltékenykedően mondta.
Ash féltékeny? Miért? Azt mondta, hogy csak baráság kell neki (extrakkal.)

Felé fordultam és karbatettem a kezeimet én is. -Ha ő is hívott volna és ha találkoznék is vele és ne adjisten, lefeküdnék vele, az neked miért okozna gondot? Elvileg mi csak barátok vagyunk, akik néha lefekszenek egymással. Nem de?-

Szúrós szemekkel nézett rám. -Igen, ez igaz. De akkor sem feküdhetsz le vele! Direkt megszereztem az anyagot, hogy közöd se legyen hozzá.-

-Miért ne feküdhetnék le vele?- Felvontam a szemöldökeimet. Hirtelen elém lépett és a pultnak nyomott a testével. Kezeit a fenekemre rakta.

-Azért nem, mert csak én akarok az lenni, akivel lefekszel.- Homlokát a homlokomhoz érintette.

-Mi lenne, ha vissza térne Luke?- Kérdően, de még is határozottan meredtem a szemeibe.

-Tudod te azt jól.- Vágta rá.

-Ash én nem szeretlek és te sem engem. Ha Luke vissza jönne és ha akarna engem, én kibékülnék vele.- Mondtam a szemeibe.

-Az egy dolog hogy nincs köztünk szerelem, akkor is az enyém vagy és már nem mehetnél vissza Luke-hoz. Nekem adtad magad, szóval ne vedd el.-