꧁Emma A Rocker Lány꧂♪[5SOS] 3/3 Évad♪[BEFEJEZETT]

2/46. Nincs több titok! ♪

Luke lemászott rólam, én pedig előhalásztam a farzsebemből a Lucifer átkozta, készüléket.
Azt hiszem lesz majd egy két szavam az öreghez, ha majd a pokolba száműznek.

-Ki hív?- Kíváncsian próbálta elolvasni, a hívó nevét. -Michael.- Mondta ki és elfeküdt a zsenge fűben.-Imádlak Mich, de most legszívesebben, elevenen megnyúználak.- Motyogta. Gonosz módon, de elkezdtem kuncogni és felvettem a telefont.

Én: Igen? (Elnyújtottam az "e„ betűt.)
Michael: Hol vagy? És Luke hol van? (Kérdezte félve.)
Lefogtam a telefon mikrofonját és Luke-ra néztem.

-Azt kérdezi, hogy hol vagyunk. Mit mondjak?- Suttogtam. Rám nézett.

Nyújtotta felém a kezét. -Add ide a telefont.-

-Biztos vagy benne?- Kérdeztem homlok ráncolva.

-Igen! Na add ide.- Kezébe adtam.

Luke: Itt vagyunk a hátsó udvaron.
Luke: Igen, kettesben. (Kacsintott rám én pedig elvörösödtem.)
Luke: Nem, nem azért jöttünk hátra, hogy kinyírjuk egymást.
Luke: Most ezt komolyan kérdezed? Hát gyere ha akarsz, elvileg itt laksz nem?
Luke: De hülye vagy! (Homlokon csapta magát.) Igen, van rajtunk ruha. (Ekkor a hasamat fogva, kezdtem röhögni.)
Luke: Majd biztos az udvaron fogjuk csinálni. (Elvörösödött.)
Luke: Igen, tudtam hogy tudtad, hogy van köztünk valami.
Luke: Hogy honnan? Ember te kérdezted tegnap. (Felnevetett.)
Luke: Na akkor gyere.
Luke: Igen, annak mondod el, akinek csak akarod.
Luke: Nem, nem titok!
Luke: Jólvan, akkor majd mi elmondjuk.
Luke: Jó akkor gyere.

Hirtelen bontotta a vonalat. -Inkább kinyomtam, mert soha nem hagyta volna abba.- Felnevetett és felém nyújtotta a telefont. Elakartam venni, de ő magára húzott és én rápottyantam a mellkasára. Aggodalmasan nézett rám. - Nem ütötted meg, a begipszelt karodat?-

-Nem dehogy!- Mosolyogtam.

-Akkor jó!- Kezeit a tarkómra tette és megcsókolt.

-Mich mit fog szólni, ha így talál minket?- Motyogtam a csókunkba.

-Hol érdekel az, minket?- Suttogta és belevigyorgott.

-Biztos van rajtatok ruha?- Félve kérdezte Mich, a ház fala mellett bujkálva. Felültem, de Luke nem engedte hogy felálljak.

-Nézd meg, te magad.- Mondta Luke és felnevetett. Mich kidugta a fejét és szemügyre vett minket. -Látod? Emma éppen azon van, hogy kinyírjon engem.- Nem tudta végig mondani, röhögés nélkül. Hirtelen kapcsoltam.

-Most meg halsz Luke Hemmings.- Mondtam színészi hangon és bele bokszoltam gyengén, a mellkasába.

-Haha.- Gúnyosan műnevetett Mich és leült mellénk a fűbe. Ismét felakartam állni Luke-ról, de ő nem engedte.

-Már menekülne ám a vadmacska.- Jegyezte meg Luke és felnevetett. Elegem van abból hogy folyton elpirulok, de sajnos most is paradicsom lett az arcomból. Luke beszólása miatt, Mich felnevetett.

-Mióta vagytok együtt?- Tért rá a lényegre.

-Hitelesen, tegnap délutántól.- Felelte Luke.

-Úgy tudtam!- Hunyorítva méregetett minket. -Rendelünk 4 doboz dupla sajtos Songoku pizzát reggelire?- Erre Luke és én is felnevettünk.

-Most mi van?- Nézett ránk értetlenkedve.

-Rendeljünk!- Adta rá a fejét Luke. Felálltunk és becaplattunk a házba. Pont időben, mert elkezdett esni az eső. Amíg a srácok megrendelték a pizzát, én megnéztem az időt és láttam, hogy még csak 9:05-van. Bementem a mosdóba és megigazítottam a sminkemet, majd pedig vissza caplattam és leültem a kanapéra Cal mellé. Éppen "A pedig jó ötletnek tűnt„ ment a tv-ben és örömömben elkezdtem tapsikolni, mert ez a kedvenc műsorom. Annyi retardált ember videóit vágják be, hogy már könnyes röhögésben végzem mindig.

-Hol voltatok?- Kérdezte Cal én pedig a vállára hajtottam a fejem.

-Az udvaron.- Suttogtam.

-Értem és mit csináltatok ott?- Gyanakvó hangon kérdezte. Felemeltem a fejemet és ránéztem. -Csak nem azt, amire gondolok?- Huncut vigyort virított.

-Hova gondolsz?- Kikerekedett szemekkel néztem rá. -Csak kertészkedtünk.- Mondtam és macska körmöket mutattam fel a levegőbe.

-Úgy tudtam!- Vágta rá. -Na mesélj!- Vigyorgott rám. Körbe néztem a nappaliban és megállapitottam, hogy Luke valószinüleg a mosdóban van és éppen rendbe teszi magát.

-Amikor már a javuló részen voltam a kórházban, elkezdtem egy ismeretlentől sms-eket kapni. Akkor még nem gyanakodtam Luke-ra. Ugye, az nap megszöktetett Andy és akkor is kaptam az sms-eket. Akkor kezdtem valamit sejteni, amikor azt írta hogy tudja, hogy megszöktem egy sötét alakkal. Tudtam, hogy csak ti tudtok róla és innentől kezdve, nem is igazán kételkedtem abban, hogy Luke szórakozik.- Ahogy meséltem Cal-nak a történteket, úgy jöttem rá arra, hogy valóban hagyott jeleket Luke. Azt viszont még mindig nem értem, hogy miért nem tudta elmondani a szemembe amiket érez.

-Értem és mi volt ma?- Jobban felém fordult.

-Reggel egy szörnyű rémálomból ébredtem, de megnyugodtam amikor magam mellett találtam őt. Megmosakodtam és kimentem rágyújtani. Egy kis idő után, elkezdtem hallgatni a "Fit For Rival-től a Damage-t.„ Megfeledkeztem magamról és énekelni kezdtem. A szám végén észre vettem, hogy Luke mind végig ott volt és hallgatta. Erőltette, hogy a garázsban is énekeljem el teli torokból. Nagy unszolás után, de belementem. Ő elkezdett gitárral kísérni.-

-Várjunk csak!- Emelte fel a mutatóujját. -Te elénekelted azt a nehéz számot úgy, hogy közben Luke gitárral kísért téged?- Kikerekedett szemekkel nézett rám.

-Igen.- Néztem rá értetlenkedve. Nem értem, hogy mi olyan furcsa ebben.

-Iszonyat jó hangja van Emma-nak.- Szólalt fel Luke, a mosdóból kijövet. -Azt akartam és még mindig akarom, hogy játsszon a bandában. Egy kis csellel, elértem hogy igent mondjon, de az utána történteket legszívesebben, kitörölném. Röviden, össze vesztünk a baromságom miatt. Aztán pedig az udvaron elmeséltem neki, a Samantha-val történt esetet. Most pedig itt vagyunk.- Fejezte be és leült mellém. Átkarolta a vállaimat. Ismét zavarba jöttem, mert nem számítottam arra, hogy Luke fogja befejezni a mesémet.

-Tiszta Love Story.- Szólalt fel Ash és felnevetett. Luke megfogta a dohányzó asztalon keverő újságot és hozzá vágta nevetve.

-Na most mi van?- Lepődött meg Ash.

-A mi történetünk, nem olyan nyálas.- Sértődöttséget szimulált Luke. Ránéztem és egy gúnyos mosolyt villantottam rá. -Miért az volt?-

-Nem!- Elnyújtottam az "e„ betűt, ő pedig oldalba csikizett, én pedig akkorát ugrottam, hogy majd nem levágódtam a kanapéról. Ha le is sikerült volna esnem, akkor az már simán elmehetett volna "A pedig jó ötletnek tűnt„ műsorába.

-Akkor Emma, csatlakozik a bandához?- Vissza tért Cal, ahhoz a témához, amit igyekeztem nem tudomásul venni. Mind a 4 fiú rám nézett és válaszra vártak.
Nagyon nem szeretem, az ilyen helyzeteket.