A maffia karjaiban (BTS-JK)

14.

- Ha velem vagy, tisztelj, de mondj, amit jónak látsz, vitatkozhatsz velem, ellent mondhatsz, ha nem úgy gondolod - Kezdte Jungkook. - Amikor csak te vagy és én, nem számít, hogy mész, hogyan beszélsz vagy mit mondasz és csinálsz. De amikor van velünk valaki vagy társaságban, nyilvános helyen vagyunk, minden megváltozik.

Figyelmesen hallgattam az előadást a viselkedésről a maffia karjaiban. Jungkook felállt és jelezte, hogy álljak fel én is. Tettem, ahogy kérte és elé álltam.

- Olyankor egyenes a tartás - Folytatta és kezével a vállaimat hátra nyomta, hogy kihúzzam magam. - Még ha nem is vagy az, akkor is magabiztosnak kell mutatnod magad. A főnök nője vagy, tehát tulajdonképpen egy kis főnök.

A nője vagyok? Milyen értelemben? Kísérgessen, hogy lássák, hogy vagyok? Díszbábú?

- Mindenkinek el kell hinnie, hogy soha, semmi bajod nincsen, magabiztos és fölényes vagy, még ha nem is akarsz az lenni. Muszáj azt mutatnod, hogy feljebb való vagy, különben semmibe vesznek. Értve?

Bólintottam.

- Válaszolunk a kérdésekre - Figyelmeztetett.

- Értve - Javítottam ki magam.

- Helyes - Bólintott. - A beszéd. Velem beszélj közvetlenül. Szeretném, ha mindig, ismétlem, MINDIG elmondanád, ha valami baj van, hogy mire gondolsz és mit szeretnél. Soha, semmit ne rejtegess előlem, mert úgyis kiderítem, de az nem biztos, hogy neked jó lesz. Világos?

- Igen - Bólintottam.

- Nyilvánosság - Sóhajtott egyet és leült a nappali kényelmes bőrfotelébe. Jelzett, hogy kövessem, ezért leültem elé, a kanapéra. - Helyzettől függ, ezzel lesz a legtöbb gondod. Ha komoly a helyzet, nem szeretném, ha egyáltalán megszólalnál. - Szigorúan nézett a szemembe. Bólintottam, hogy folytathatja, megértettem. - Elég gyakoriak a rendezvények és összejövetelek. Ugyanez a kérésem, kivéve, ha majd mondom, hogy beszélhetsz. Ezt is a helyzet adja majd. Ha megszólalsz, választékosan és szépen kell beszélned. A családról és az üzletekről egy szót sem szólhatsz, mert veszélybe sodrod magadat és az egész családot.

- Oké - Válaszoltam, amikor rám nézett, hogy értve van e, amit eddig elmondott.

- Soha nem keveredj vitába! Általában halállal végződik és ebben az esetben, bárki is legyen az ellenfél, te kerülnél ki vesztesen - Mélyen a barna íriszeimbe nézett és egy kis aggodalmat véltem felfedezni benne.

- Nem fogok. Csendben maradok és rád bízom - Válaszoltam.

Válaszul egy elégedett mosolyt kaptam, ami engem is egy apró mosolyra késztetett.

- Okos lány - Dicsért meg.

Egy pillanatig gondolkodni látszott, hogy mit osszon meg még velem.

- Érintkezés - Hozta fel az újabb témát. - Én akármikor megérinthetlek és kettesben azt csinálunk, amit csak akarunk.

Mielőtt folytatta volna, huncut fény csillant meg a szemében és egy ördögi félmosoly jelent meg a szája sarkában. Zavartan elforgattam a szemem.

- Soha - Éles hangja felrázott. - Soha nem csinálunk ilyet! - Ujjaival visszafordította a fejem maga felé, elérve ezzel, hogy újra ránézzek. - Akármekkora baromságot is hallunk, nem sóhajtunk, hanem egy szépen összetett mondatban küldjük el a személyt egy melegebb éghajlatra úgy, hogy még ő se vegye észre, hogy hülye. Bármekkora faszságot tapasztalsz, nem forgatod a szemed, mert tisztelettudó vagy, akárhogy te vagy a főnök. Tisztelj, hogy tiszteljenek! De főleg velem nem csinálhatsz ilyet! Itt még elviselem, de ha nyilvánosság előtt csinálod, elkönyvelnek egy tudatlan utcagyereknek, aki nem tiszteli a maffiafőnököt. Téged sem fognak jó szemmel nézni, de az én tekintélyemet is elásod. Ezért mondjak neked akár hülyeséget, akár taglaljam neked a szexuális fantáziáimat, a szemedet rajtam tartod és megtisztelsz azzal, hogy rám figyelsz, bármennyire is hozzalak zavarba. Megértetted?

Mondata végén már suttogott, ami még inkább zavarba hozott, de nagy erőfeszítések árán a tekintetem az övén maradt.

- Igen - Mondtam végül.

- Vissza az érintkezéshez. - Folytatta. - Utálom, ha valaki hozzáér ahhoz, ami az enyém, ezért ha bárki megpróbálna hozzád érni, az halott.

Szemeim tányérnagyságúra tágultak. Megöl valakit azért, mert hozzámért?

- Ezt mindenki tudja és tisztában vannak vele - Nyugtatott le kicsit. - Nem nagy az esély, hogy valaki packázni merne ezzel a hóbortommal. - Elmosolyodott és hátradőlt a fotelben.

- Az jó - Bólintottam.

- Nem szeretném továbbá azt sem, ha te érintkeznél bárkivel is. Természetesen kézfogáson kívül.

- Értettem.

- Végig melletted leszek, szemmel tartalak, bárhová is mész vagy megyünk, úgyhogy ne próbálj meg kijátszani! - Szeméből súlyos szigor csillogott.

- Meg sem próbálnám - Hárítottam a feltételezést.

- Helyes - Bólintott mereven. - Mivel mindenki tudni fogja, kihez tartozol, nem kellenek a fölösleges érzelemnyilvánítások. Nem kenyerem a nyilvános csók és az ölelkezés és társai. Nem arról van szó, hogy szégyellnélek - Magyarázta meg azonnal, mielőtt magamban összeesküvés elméleteket gyártottam volna. - Csupán a maffia nem a nyálas oldaláról híres, és ha a főnök ezt csinálja, nem fognak komolyan venni, mint könyörtelen és kemény vezetőt.

- Megértem, én is utálom a nyilvános jeleneteket - Biztosítottam az egyetértésemről.

- Veled beszélgetek, általában érzelmet is látsz rajtam - Folytatta. - De amikor kilépek ezen a küszöbön, közönyösnek és kíméletlennek kell mutatnom magam, mint jó főnök. Te is ilyen leszel. Nem láthatják az érzelmes és a gyenge oldalad, különben eláshatod a tekintélyed. Ez nagyon fontos. Úgysem tudod majd teljesíteni az elején, de próbálkozz nagyon erősen, ha megkérhetlek rá.

- Megpróbálom - biccentettem.

- Jó - Sóhajtott egyet. - Akkor menjünk terepgyakorlatra.

Értetlenül felnéztem rá, ahogy felkelt a helyéről. Aprót mosolygott rám és segítő kezet nyújtott, hogy felhúzzon engem is ülő helyzetemből.

- Menjünk vásárolni - Közölte.

Mosolyogva követtem őt, bár izgultam is. Ő egy profi, rezzenéstelen arccal lőne le bárkit. De most az eddig felépített tekintélye és tisztelete rajtam áll vagy bukik, ami nagyon nagy terhet rakott a vállamra. Ezért az egy dologért lehettem hálás csak Myungnak, hogy az érzelmeim nagy részét kiölte belőlem az elmúlt két és fél év során.