Én csak utazni akartam, megnézni ezt a csodálatos országot és tanulni a nyelvet. Minden olyan jól indult, a szüleim kifizették a repülőjegyemet, a szállást és még egy helyi idegenvezetőt is, aki tíz napig kísérgetett.
És mi lett belőle? Félelem és r...
Csendben iszogattam a teát, miközben élveztem a kertben elvegyülő fű és virágillatot a frissítő érzéssel, amit a szél adott. A tegnapi eső felfrissítette az egész környéket és kissé élettel telibb lett a madárcsicsergés és a zöldellő környezet. A föld még néhol nedves volt, de az éjszakai és a reggeli meleg miatt úgy tűnt, mintha mi sem történt volna és akár a sivatagba is képzelhettem volna magamat.
Egy combközépig érő fehér farmer volt rajtam egy egyszerű, minta nélküli kék ujjatlannal. A kilógó bőrfelületeimen jól láthatóak voltak a kék foltok és a kisebb zúzódások, amiket szereztem a kisebb konfliktus közben a most már kinyírt bandától. A bal kezem csak lógott mellettem, mert az újra felszakított és összevarrt seb ismét úgy fájt, mint amikor legelőször felkeltem az után az összejövetel után. A szám egy kicsit fájt, ahogy a poharat odaemeltem a már gyógyuló, de még bőven sajgó ajkamhoz. Amikor reggel öltöztem, az alsó tájam is fájt az erőszakos együttlét után, de szinte olyan volt, mintha egy régi emléket éltem volna újra és bár nem a jobbikból, azért már tudtam, mire számíthatok és nem ért meglepetésként. Felhörpintettem a maradék teát és a kiürült bögrét letettem magam mellé a fűre.
Egy kezet éreztem a derekamon, mire egy kicsit összerezzentem. Annyira elmerültem a nyugodt kert csendjében, hogy észre sem vettem, hogy valaki kijött a házból. A hosszú ujjak előrébb csúsztak a vékony derekamon, míg végül a hasamon keresztezték egymást és az erős karok teljesen át nem fontak engem. A tulajdonos a hátamhoz fúrta magát és kicsit megszorított. Állát a vállamon pihentette, ahogy lehajolt hozzám.
- Jó reggelt! - Motyogta a nyakhajlatomba Jungkook.
Elmosolyodtam a rekedtes hangra, ami akkor szólal fel a torkából, amikor nagyon fáradt.
- Neked is - Köszöntöttem őt.
- Hogy vagy? - Tudakolta aranyosan.
- Hm - Sóhajtottam egyet és hangosan fújtam ki a levegőt. - Egész jól.
Jungkook elengedett és egy kicsit eltávolodott tőlem. Megkerült és elém állt, miközben az egyik kezét végigsimította a hátamon. Alakja fölém magasodott, angyali arca pedig elém tárult. A körülötte kialakult fénycsóva, amit az általa kitakart Nap szélének a sugarai rajzoltak köré, tényleg angyalt varázsolt belőle. Egy sima, fehér pólót viselt és sötétkék, szinte fekete farmerral. Barna haja kicsit kócosan állt, kivillantva egy apró részt a homlokából, szemei pedig álmosan pislogtak le rám.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Két kezével felsimított a karomon. Amikor a jobb kezének ujjai elérték a fekete szorítást, ami gondoskodott róla, hogy a kötés a helyén maradjon, az arca kicsit megfeszült. A száját összenyomta egy kicsit, a szemei elsötétültek és az arcéle megfeszült. Ujjbegyeivel lassan végigrajzolta az anyag szélét, aztán végigcirógatta az érzékeny varratot azon keresztül. Én lehunytam a szemeimet és éreztem, hogy a lágy érintés miatt kiráz a hideg és a testemet végigjárta a bizsergés, amit a fájdalom és jóérzés fura keveréke váltott ki belőlem. Olyan érzés volt, mint egy darázscsípés után, amikor egyszerre viszket és fáj a megszúrt terület.
